Típusú kerekférgek, KULCSFOGALMAK


Tartalomjegyzék

Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet.

  • Jó féregtabletta felnőtteknek
  • Tojás féreg gyermek kezelés
  • Kerekesférgek – Wikipédia
  • A testüregbe csillós tölcsérrel nyíló elvezetőcsőből álló, ősszájú állatokban található kiválasztószerv.

Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van. Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van. A megnyúlt fajok pl. Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria elülső része kiszélesedik, két oldalukon egy-egy, csillókkal szegélyezett koszorú ún. Ezek gyors mozgása fogaskerekek forgására emlékeztet, azonban valójában csillóról csillóra terjedő hullámmozgásról van szó. A kerékszervnek két típusú kerekférgek van; egyrészt a szájnyílás felé terelik a táplálékot, másrészt kivéve a helytülő fajoknál a helyváltoztatásban van szerepe.

A kerekesférgek teste a fejtől a farok felé keskenyedő tagoltságot mutat, az egyes ízek egymásba tolhatóak, így az állat teleszkópszerűen össze tudja húzni magát. Belső szervek[ típusú kerekférgek ] A Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria teste üvegszerűen átlátszó, szervei jól láthatóak.

Közvetlenül a szájnyílás után található a rágógyomor mastax. Ez nem más, mint egy hagymaszerűen kiszélesedő garat, ritmikus, lüktető mozgással működik.

Navigációs menü

Lényegében három kemény kutikulaképződmény van benne; két kalapács és az üllő. Ez típusú kerekférgek ősi típusú rágószerv megtalálható a néhány törmelékkel, típusú kerekférgek szervezettel táplálkozó fajon. A ragadozóknak kiölthető, a zsákmány megragadására alkalmas rágószerve van és előfordul szívószájtípus is.

A rágógyomor után rövid nyelőcső, majd újabb gyomor következik. A gyomor fala egyetlen sejtrétegből áll és a közepe felé eső oldalán csillók vannak.

A gyomor után a szintén csillós falú középbél, majd a végbél következik. A nőstényeknél kloáka alakult ki, ide nyílik a petevezeték és a folyékony anyagcseretermékeket típusú kerekférgek csatorna is.

Kültakaró[ szerkesztés ] A kerekesférgek bőre egysejtrétegű epidermiszből és az azt körülvevő kutikulából áll. A kutikula több fajon páncélszerű külső vázzá alakult.

A helytülő kerekesférgek kocsonyás burkot választanak ki, így valóságos lakócsövet hoznak létre maguk köré. A kerekesférgek faroknyúlványát lábnak nevezik, a végén pedig az ujjaknak nevezett függelékek vannak. Egyes fajok ezekkel az ujjakkal kapaszkodnak az aljzathoz, a jól úszó fajoknál ez evezőszervvé módosult, sok planktoni életmódot folytató kerekesféregnek pedig egyáltalán nincs lába. A kerekesférgek állandó sejtszámú állatok.

Szerveik és szöveteik típusú kerekférgek fajokra jellemző típusú kerekférgek azonos mennyiségű és elhelyezkedésű sejtből állnak.

A kerekesférgek típusú kerekférgek alatt az egy hosszanti és egy keresztirányú rétegből összetevődő bőrizomtömlő található. A bőrizomtömlő és a bélcső közötti szakasz egy folyadékkal telt ún. Idegrendszer[ szerkesztés ] A kerekesférgek idegrendszere bonyolult felépítésű. A rágógyomor felett elhelyezkedő agyat idegtörzsek kötik össze a mastax alatt elhelyezkedő mastax-ganglionnal és a láb alapi részében lévő lábganglionnal.

A három idegközpontból idegrostok típusú kerekférgek a bőrhöz és a belső szervekhez. A bőridegek kapcsolatban állnak az érzékszervekkel. A közönséges kerekesférgen típusú kerekférgek és több más fajon is - a test elülső részén két egyszerű, lencsével borított pigmentfoltot - szemet - találunk.

Sok fajnak csak egyetlen, az agy közelében lévő szeme van.

A Tisza-tó élővilága

A fajok többségének nemcsak a bőr több pontján elhelyezkedő tapintótestecskéi vannak, hanem az elülső testvég közelében tapogatónyúlványaik is vannak. Kiválasztás[ szerkesztés ] Típusú kerekférgek páros kiválasztócsatornák, végükön néhány csillós tölcsér található. A kiválasztásra kerülő folyadék a csatornákon keresztül vagy a kloákába ömlik, vagy pedig először egy ütemesen összehúzódó hólyagba jut. A hólyag percenként négyszer húzódik össze, így óránként a test tömegének kétszeresét kitevő folyadékmennyiség halad át rajta.

Szaporodás[ szerkesztés ] A kerekesférgekről eddig leírtak lényegében a nőstényekre vonatkoznak. Kevés fajnak ismerjük a hímjét, sőt a szűznemzéssel szaporodó Bdelloideáknak nincsenek is hímjeik.

Az férgek kisgyermekek tünetei hímek rendszerint jóval kisebbek, mint a nőstények, típusú kerekférgek szerveik pedig - az ivarszervek kivételével - elcsökevényesedtek.

típusú kerekférgek a rovarok a paraziták eltávolításáról a testből

Hiányzik a bélcsatornájuk is, helyén egy tartalék tápanyaggal típusú kerekférgek sejttömlőt találunk, ezért a hímek típusú kerekférgek életűek. Szinte egész testüregüket kitöltik a körte vagy golyó alakú herék. Kivezetőjáratuk a csőszerű párzószervbe vezet, amit a foltok a bőrön giardiasissal kloákájába helyeznek, vagy nemritkán a testfalon keresztül átdöfve juttatják a nősténybe a hímivarsejteket.

Kerekesférgek

A nőstény ivarkészüléke a petefészekből és a petevezetőből áll. A petefészek a petéket termelő ovariumból és típusú kerekférgek feltűnően nagy, tartaléktápanyagot termelő szikmirigyből tevődik össze. A szikmirigy után helyezkedik el a petevezeték, mely az elevenszülő fajoknál méhhé alakult. Csoportosítás[ szerkesztés ] Az ivarok aránya alapján három csoportra oszthatók a Kerekesférgek.

  1. A Tisza-tó élővilága A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely km2-nyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett.
  2. Добро пожаловать, цифровой вымогатель.
  3. Fonalféreg elleni gyógyszer

Az első csoportba tartoznak a Bdelloidea v. Digononta osztályba tartozó fajok, amely osztály egyedei szűznemzéssel szaporodnak. A második csoport a Seisonidea osztály képviselői, mely fajok kétivarosan szaporodnak. Említésre méltó, hogy ezen fajok hímjei a nősténnyel megegyező méretűek.

A Rotatoriák többsége típusú kerekférgek harmadik csoportba sorolható. A Monogononta osztály tagjai szűznemzéssel és kétivarosan is szaporodhatnak, sőt a két szaporodási mód szabályszerűen váltakozhat is.

Élőhely, életmód[ szerkesztés ] A kerekesférgek döntő többsége édesvízben él, jelentős részük világpolgár, szinte valamennyi földrész tavaiban, folyóiban, patakjaiban és tócsáiban megtalálhatóak. A legkisebb időszakos vízgyülemléseket, barlangi típusú kerekférgek, hévvizeket, kutakat is benépesítik, még kénes vizekben is előfordulnak.

A folyótorkolatokban keveredő édes-sós vizekben élő fajok száma csekély, ezek tulajdonképpen édesvízi fajok, csak elviselik a kevés sótartalmat.

típusú kerekférgek

A valóban tengeri fajok száma elenyésző. Az úszó, lebegő fajok a zooplankton tagjai, ezek gyakran típusú kerekférgek jelennek meg. Típusú kerekférgek fajuk csak rövid úszásra képes, vagy inkább az iszap felszínén, vagy a vízinövényeken mászkál. A vízinövényeken néhány helytülő faj is megtalálható.

Biológia - hét - Az állatok önfenntartása

Ezek néha tokot is választanak ki maguk köré, sőt telepet is alkotnak. A kerekesférgek jelentős része nedves mohapárnákban, vagy zuzmókban való életmódhoz alkalmazkodott, tulajdonképpen átmenetet képeznek a korhadéklakó szaprofita fajok felé.

típusú kerekférgek

Akadnak közöttük más állatok testén élő és élősködő fajok is. Számos fajuk képes ún. Ilyenkor maga az állatka is kiszárad, életfolyamatai lecsökkennek. Tartalék tápanyaga képes évekre is ellátni az állatkát. Amikor aztán újra nedves közegbe kerül, megszívja magát vízzel és típusú kerekférgek kel. Ez főként az időszakosan kiszáradó pocsolyákban, valamint a mohapárnákban élő fajokra jellemző.