Növényi paraziták és gazdaszervezetek. Közbenső gazdaszervezetekkel fejlődő paraziták


Kiszívja áldozata génjeit a vámpírnövény Stvorecz Adrián Az új eredmények segíthetnek felvenni a harcot azokkal a parazitanövényekkel szemben, amelyek a legszegényebb országok fontos élelmiszernövényeit fenyegetik.

Hogyan alakul ki a szívférgesség? Nézd meg filmünket, mi történhet egy szúnyogcsípéssel!

Nem csak tápanyagot szív el A kutatás során Westwood az egyik legismertebb parazitanövény, az ötszögletű aranka Cuscuta pentagonaés két leggyakoribb gazdaszervezete - a paradicsom és a lúdfű Arabidopsis - közötti kapcsolatot vizsgálta. Az aranka speciálisan módosult gyökerét, az úgynevezett hausztóriumot szívógyökér használja ahhoz, hogy hozzákapcsolódjon a gazdanövényhez, és kiszívja annak nedvesség- és tápanyagtartalmát.

növényi paraziták és gazdaszervezetek

Amikor Westwood részletesebben is megvizsgálta ezt a kapcsolatot, azt vette észre, hogy a növények-RNS molekulákat is cserélnek egymással. Ez azt jelenti, hogy a parazita genetikai információkat csikar ki a megtámadott szervezettől. Ezek a molekulák a fehérjeszintézisre vonatkozó információkat fordítják le a DNS-ről, majd ezt a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz szállítják.

élősködő (parazita)

Sokáig azt gondolták, hogy a hírvivő-RNS átadása nem lehetséges különböző fajok között, mivel túl törékeny és rendkívül rövid életű molekuláról van szó. Westwood felfedezése ezt a korábbi nézetet cáfolta meg.

giardia infection in adults

A parazita és a gazdaszervezet kapcsolata során sok ezer mRNS cserélt egymással gazdát, ezzel egyfajta párbeszédet teremtve a két növényfaj között. Legnagyobb intenzitással az aranka és a lúdfű között zajlott a hírvivő-RNS-ek cseréje, míg a paradicsom esetében az mRNS-ek kicserélődése valamivel csekélyebb mértékű volt.

A time-laps videón a parazita növény megtámadja a paradicsomot.

növényi paraziták és gazdaszervezetek

Azon kívül, hogy az élősködő növény növényi paraziták és gazdaszervezetek lop áldozatától, még genetikai információkat is kicsikar tőle Lefegyverzi az áldozatot A genetikai információ kicserélődése a kutatók szerint valószínűleg a parazita növény növényi paraziták és gazdaszervezetek szolgálja. Első lépésként az aranka egyfajta trójai falóként beküldi saját hírvivő-RNS-eit a gazdanövénybe, hogy leépítse annak védekezését a parazitával szemben.

Ezzel párhuzamosan a gazdanövényből is kerül mRNS az arankafajba, amivel a parazitanövény áldozata növekedéséről és fejlődéséről szerez információkat.

A parazita és a növény kapcsolatát imponáló lényeglátással, a mai, korszerűbb eszközöket használó utódokat is csodálatra készteti. A növényi vírusok igen apró, a növények sejtjeiben élő parazita, a növények A vírusfertőzött növényből szaporított utódok is mind vírusosak lesznek.

A kutató következő célja az lesz, hogy kiderítse, a kicserélt hírvivő-RNS-ek pontosan milyen konkrét információkat közvetítenek. Az új adatokból az is kiderülhet a későbbiek során, hogy hasonló kommunikációval élnek-e más nem-növény élősködő fajok például egyes baktériumok, gombák is.

A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat. A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák növényi paraziták és gazdaszervezetek az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is megfigyelhetők. Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden gazdaegyedben éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit tehát virulensesetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat tehát patogén is lehet.

Az éhezőkön is segíthet Az eredmények a remények szerint segíthetnek majd az élelmiszerhiány kezelésében is. A publikációt a Science magazin augusztus i számában jelentették meg.

  1. Köztesgazdának nevezzük azt a gazdaszervezetet, amelyben a parazita növekszik, A közvetett fejlődésű mételyeknél szintén bonyolult fejlődésmenetekkel és.
  2. Állati paraziták például a bélférgek és tetvek, melyek rendszerint hossza.
  3. Hogyan kerülhetnek élősködők a szervezetbe?