Az unionid kagylókban lárvák vannak, amelyek élősködnek
Osztály: Bivalvia — Kagylók A kagylók a csigák után a puhatestűek legnépesebb osztálya. A közel 10 fajnak csupán töredéke, nagyjából édesvízi. Az állat testét rendes esetben a héj teljesen méregtelenítés történik, csak a víz be— és kivezetésére szolgáló szifók valamint a láb Az unionid kagylókban lárvák vannak ki belőle.
A recens fajok héja két, többé—kevésbé lapított teknőfélből áll, amelyeket a dorzális oldalon végighúzódó Az unionid kagylókban lárvák vannak fölött elhelyezkedő szerves sarokpánt ligamentum tart egyben amely a hazai kagylóknál a búb umbo mögött található.
Hazai kagylóink teknői nagyjából egyformák, de a tengeri fajoknál a két teknő alakja erősen különbözhet. A teknők összezárásáért az egy vagy két záróizom felelős. A teknők megfelelő illeszkedését a kagylóteknő dorzális szegélyén található zárpárkányzaton elhelyezkedő struktúrák: fog— Az unionid kagylókban lárvák vannak lécszerű kiemelkedések biztosítják, amelyek az ellenoldali teknő zárszerkezetének megfelelő pontjához kulcs—zár elv alapján illeszkednek: pl.

A kiemelkedések alakja és száma általában fajra jellemző, az azonosításnál használható bélyeg. Az umbo melletti fog elnevezése kardinális fog, a távolabbiaké pedig oldalfogak.
Így kínozzák a gyöngykagylókat - Megéri egy nyakláncért? - centralkavezo.hu video
A fogazat jellege a magasabb rendszertani kategóriák kialakításánál is szempont volt, mára a filogenetikai vizsgálatok egyes, a fogazat alapján felállított alosztályok monofiletikus voltát igazolták. A kagylóteknő növekedése a búbnál indul és koncentrikus Az unionid kagylókban lárvák vannak vonalak jelzik a növekedés ütemét.
Az édesvízi kagylóknál a teknőt kívül a szerves héjhártya periostracum borítja, alatta az oszlopos réteg ostracumbelül a gyöngyházréteg hypostracum húzódik.
HARMADIK REND: Lemezkopoltyúsok (Eulamellibranchiata)
A kagylók testfelépítése az aljzatlakó, szűrögető életmóddal összefüggésben Az unionid kagylókban lárvák vannak, az elülső testvégen nincs jól elhatárolt fej, hiányzik a reszelő nyelv és a garat mirigyei.
A tapintó, kémiai érzékelés, valamint a látás a teknők nyitott, ventrális oldalánál a köpenyszegélyhez kapcsolódik. Légzésük lemezkopoltyúkkal történik. Az aljzatlakó fajok a lábukkal mozognak, a helytülők fiatalon valailyen aljzathoz rögzítik teknőiket a köpeny ún. A bisszusz—mirigy váladéka a vízben megszilárduló, ragadós fehérjefonál, amely igen előnyös mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, akárcsak a pókselyem vagy a hernyóselyem.
Egyes tengeri fajok bisszusz—fonalát régen kézműipari termékek: háló, kesztyű, fonott táska előállítására használták.
A hazai kagylók közül lárvakorban a najádoknál, kifejletten pedig a vándorkagylóknál fordul elő bisszusz—mirigy.
A faj eredeti géncentrumának az Amur és a Jangce folyókat tekintik. Igen gyors növekedésű, invazív, nagytestű kagy- lófaj, akár a 30 cm-es hosszúságot is elérheti. Gyors terjedésre képes, amit a magas rep- rodukciós potenciál mellett az is elősegít, hogy halszállítmányokkal terjed, mivel lárvája a halakon élősködik.
A kagylók váltivarúak vagy hímnősek lehetnek, a megtermékenyítés belső, a hímivarsejtek a bevezető szifón át jutnak be a petetsejteket tartalmazó állat köpenyüregébe. Szaporodásuk vagy vitorlás veligera lárvával, vagy glochidium lárvával, vagy közvetlen fejlődéssel történik. A veligera elsősorban a tengeri fajoknál jellemző, embrionális héjkezdeménye és viszonylag nagyméretű csillós Az unionid kagylókban lárvák vannak van.
Édesvízben csak a tengerből nemrég édesvízi életmódra áttért fajoknál van jelen Az unionid kagylókban lárvák vannak.

Dreissena spp. A glochidium vagy kajmacsos lárva az Unionidae és a Margaritiferidae családokban fordul elő. Két teknőjének ventrális Az unionid kagylókban lárvák vannak fogazott, karomszerű képletek, az ún. A fonallal halak testére tapad, majd a karmokkal felsérti a bőrt, elsősorban az úszók és a kopoltyúk, továbbá a bőr területén, és a testnedvekkel kezd táplálkozni.
A bőr az élősködő lárvát körülnövi encisztálódásmajd 2—10 hét elteltével az átalakult kagyló körül képződött ciszta fala kipattan és a kagyló az aljzatra süllyed.
A továbbiakban szűrögető életmódot folytat majd az iszapban.
Gyöngykagylók
Az encisztálódott lárva szervezetében fejlődési folyamatok játszódnak le, növekedés nélkül. Kialakul például a lárvális helyett a végleges köpeny, a záróizmok és a láb, az idegrendszer is ekkor éri el a megfelelő fejlettségét. A glochidiumok Az unionid kagylókban lárvák vannak a szaporodási időszakban elhúzódva történik, akár 2—3 héten keresztül. A halivadékra, fiatalabb halakra nézve a glochidium lárvák károsak, sőt veszélyesek lehetnek.
A gazda legyengülését, és a kopoltyúk elborításával fulladást okozhatnak. Az európai glochidiumos kagylók általában nem gazdaspecifikusak.

Magyarországon 26 kagylófaj él, amelyek két alosztályt és négy családot képviselnek. Az élőhelyek általános leromlása, valamint az inváziós fajok terjedése miatt az édesvízi kagylók a legveszélyeztetettebb állatcsoportok egyike. Alosztály: Heterodonta Három kardinális foguk van. Rend: Veneroida Főként tengeri kagylók, de édesvízi képviselőik is vannak. Általában vastaghéjúak, két teknőjük és két záróizmuk egyforma méretű.
Család: Sphaeriidae — gömbkagylók és borsókagylók Teknőjük ovális, kerekded, külső felszíne sima, a héjhártya világosbarna. A búb a teknő felső élvonalának bélso férgek közepe táján Az unionid kagylókban lárvák vannak fajok vagy amögött Pisidium fajok helyezkedik el.
Többnyire a homokos üledékbe ássák be magukat, csak a teknői közül kissé kiölthető szifók nyílnak az aljzat felszínén.
Lábuk viszonylag hosszú, a teknő hosszát meghaladja. Egyedfejlődésük az anyaállat kopoltyúlemezei között megy végbe és csak a kis kagylók hagyják el annak testét. A család mindkét genusza Sphaerium, Pisidium jelen van a hazai faunában, a legtöbb faj a borsókagylók közé Pisidium tartozik.