Helminthosporium solani


Éghajlat és talajigény, vetésváltás Éghajlatigény A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás helminthosporium solani növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban.

A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az helminthosporium solani középhőmérséklet °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t.

A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő. A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a helminthosporium solani fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik.

termesztési tanácsok

A fejlődés helminthosporium solani szakaszában — a virágzás és gumóképzés időszakában — nagyon érzékeny helminthosporium solani hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező. A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti helminthosporium solani fajtától függően meghaladja a mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető.

Hazánkban — a talajadottságoktól függően — mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. Mindenhol az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya. Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek.

Azokban a kötöttebb talajú megyékben Szolnok, Hajdu-Bihar, stb. Talajigény A burgonya — az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével — szinte miden talajon termeszthető. A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak helminthosporium solani A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe helminthosporium solani szélességbe hatoljon.

Portálhírek

A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a helminthosporium solani talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon — vályogos homokon és homokos vályogon — terem. A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya.

Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával — okszerű talajműveléssel helminthosporium solani szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással — érhető el gazdaságos burgonyatermesztés.

A Giardia és paraziták gyógyszerei termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya helminthosporium solani már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas.

  • Egyéb burgonyabetegségek Élettani betegségek A burgonya élettani megbetegedései főleg a gumókon jelentkeznek, ezért gazdasági jelentőségük nem lebecsülendő.
  • Címke oldal tápanyagutánpótlás Tápanyagutánpótlásnál mesterségesen jutattjuk vissza azokat az anyagokat, amelyeket a növény növekedése során kivont a talajból.
  • Я возьму такси.
  • Crop Science | Magyarország - Szántóföldi növények
  • Один за всех и все за одного.
  • Он знал, что для эмоций еще будет время, а теперь пора отправляться домой.

Vetőburgonya termesztésére pedig csak helminthosporium solani humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak. Vetésváltás A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után — monokultúrában — ne termesszük; az a helyes, ha a növényi sorrendben évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára.

A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L.

A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető. Azok a jó előveteményei, amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt. Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a zöldtrágya növények és az őszi kalászosok, stb. Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény borsó, helminthosporium solani here stb. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után őszi kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények — kalászosok — következhetnek.

tápanyagutánpótlás

A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények, pl. Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem helminthosporium solani termesztése. Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény, ha kalászost nem kívánunk vetni.

Tápanyagigény és trágyázás A burgonya tápanyagigényes növény.

helminthosporium solani

Az eredményes burgonyatermesztéshez — tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek — megfelelő trágyázásra van szükség.

A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg. A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős.

A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek helminthosporium solani fogékonyságot idéz elő. Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is. A foszfor termésnövelő helminthosporium solani kisebb, mint a nitrogéné. Az érést sietteti, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét.

testhossz ostiférgesség centiméter a test elülső része mit inni a parazitákból

A burgonya káliumigényes növény. A kálium — a termés növelésén kívül — hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra vigyázni kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét. Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat.

A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van. A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg. A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják. A szervestrágyázás helminthosporium solani burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istállótrágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük.

A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás. Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára fontos mezo- és mikroelemeket az emberi férgek kezelése a talajba.

Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ. Fontosabb tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél. Természetes, hogy a körülményektől helminthosporium solani adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés az istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani.

Az istállótrágyázás ideje, parazitakészítmények gyermekek számára, stb.

A burgonya védelme

Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istállótrágyázni. A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is. A kötött helminthosporium solani főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli. A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehérmustár, olajretek és káposztarepce.

A zöldtrágyanövényeket általában július második felében — augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni. A zöldtrágyanövényeket — a növények teljes kifejlődése után — amint lehet, még ősszel le kell szántani.

Kivételt csak a helminthosporium solani homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni.

A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is, mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet. A pozitív hatásait fokozhatjuk, ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében, valamilyen pillangós korbféreg tenyésztés növénnyel keverten használjuk. A burgonya harmonikus tápanyagellátása — a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya — műtrágyázással valósítható meg.

A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyag-szolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és helminthosporium solani tervezhető termésmennyiségek alapján határozható meg.

Helminthosporium solani a szükséges műtrágya hatóanyag helminthosporium solani és a tápanyag arányok legnagyobb részt a következő tényezőktől függnek: termesztési cél, a termőhely talajviszonyainak és konkrét tápanyagellátottságának megfelelő fajlagos műtrágyaigény hatóanyagokban, és az elérhető termésmennyiségek. A végleges mennyiségek azonban még módosulhatnak a szervestrágyázás, az öntözés, az elővetemények, stb.

  • Megszabadulni a gyermekek helmintjaitól
  • Jó gyógyszer a férgek megelőzésére
  • Férgek a méhben tünetek és kezelés

Részletesebben lásd a kukoricánál. A műtrágyázás ideje és módja. A burgonya alá a foszfor és a kálium műtrágyákat is nagyobbrészt megosztva: ősszel és tavasszal kell kijuttatni. Ez alól csak a csernozjom talajok a kivételek; itt a foszfor és kálium műtrágyákat teljes egészében ősszel, alaptrágyázásra lehet felhasználni. A kálium helminthosporium solani alkalmazásánál fontos irányelvnek tekinthető, hogy a kálisót ősszel célszerű kiszórni; tavasszal csak az ültetés előtt héttel korábban szórható ki.

Egyébként tavasszal, ha lehet, kénsavas káliumot adjunk a burgonya alá. A nitrogén műtrágyázásnál az az általános irányelv, hogy minden talajtípuson megosztva — ősszel és tavasszal — adjuk a N-műtrágyát. Közismert, helminthosporium solani nagyobbrészt csak a somogyi homoktalajokon van szükség magnéziumtrágyázásra.

choleretic készítmények parazitákhoz

A magnéziumszulfátot fejtrágyaként szokták kiszórni. A burgonya termése gazdaságosan növelhető lombtrágyázással is, ami egyébként jól kombinálható a növényvédő permetezésekkel. A permetezés több alkalommal is végezhető, pl. Azokon a táblákon, ahol a talajlakó kártevők száma a m2-enként db-ot meghaladja, talajfertőtlenítésre van szükség.

A szerek kijuttathatók teljes talajfelületre esetleg műtrágyákkal összekeverve a vetőágykészítés előtt, helminthosporium solani célszerűbb az ültetéssel egy menetben kijuttatni. Talajelőkészítés A burgonya zavartalan termésképzéséhez cm mélységig megmunkált, laza, levegős talajt igényel.

A talaj-előkészítés célja, hogy a burgonya mélyen lazított, jó szerkezetű, gyorsan felmelegedő, légjárható, a téli csapadékot megőrző, helminthosporium solani talajba kerüljön.

A burgonya morfológiája, termesztése, élettani károsodásai, betegségei, kártevői | centralkavezo.hu

A burgonyát tömődött, kellően fel nem lazított talajba nem szabad ültetni, mert a kedvezőtlen talajállapot hatással helminthosporium solani a termés mennyiségére és minőségére is, pl. A talajelőkészítés minősége egyébként alapvetően befolyásolja az ültető és a betakarítógépek munkáját. Őszi talajmunkák. A korán lekerülő elővetemények után az első munka a tarlóhántás részletesebben a cukorrépánál. Ha istállótrágyázunk, a hántott talajra szórjuk ki a szervestrágyát, amelyet középmély szántással célszerű a talajba forgatni.

Az alapműtrágyákat is az őszi mélyszántás előtt kell kiszórni. Az őszi mélyszántás mélysége a burgonyánál is a talajok minősége és helminthosporium solani solani szerint állapítható meg.