Határozza meg a helminthosporiumot. Korai gyomkonkurensek
Éghajlat és talajigény, vetésváltás Éghajlatigény A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határozza meg a helminthosporiumot a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t.
A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő. A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a lombozat fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik.
A fejlődés középső szakaszában — a virágzás és gumóképzés időszakában — nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező. A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető.
Hazánkban — a talajadottságoktól függően — mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos.
termesztési tanácsok
Mindenhol az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya. Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek. Azokban a kötöttebb talajú megyékben Szolnok, Hajdu-Bihar, stb. Talajigény A burgonya — az erősen kötött, nedves és szikes talajok, határozza meg a helminthosporiumot a futóhomok kivételével — szinte miden talajon termeszthető.
A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak pH A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon.
A gumók zavartalan határozza meg a helminthosporiumot miatt is előnyösebbek a lazább talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon — vályogos homokon és homokos vályogon — terem. A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya.
Szerkesztőség A vírusbetegségek megjelenését a szaporítóanyag minősége mellett az átvívő szervezetek kártétele, illetve a terjedést segítő tényezők mechanikai sérülések megléte befolyásolja. Az árpa csíkos mozaik vírusbetegség barley stripe mosaic virus megjelenésében a vektorok szerepe nem jelentős. Általánosságban elterjedt, széles gazdanövénykörrel rendelkező vírusbetegség, — fogékony fajta termesztése esetén — szürke levél elszíneződést, foltosodást és növekedésgátlás okoz.
Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával — okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással — érhető el gazdaságos burgonyatermesztés. A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas.
Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak.
Baktériumok nélkül nem lenne élet!
Vetésváltás A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után — monokultúrában — ne termesszük; az a helyes, ha a növényi sorrendben évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető.
Azok a jó előveteményei, amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt.
Ismertetők - Kwizda Agro
Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a zöldtrágya növények és az őszi kalászosok, határozza meg a helminthosporiumot. Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény borsó, magtermő here stb. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után határozza meg a helminthosporiumot kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények — kalászosok — következhetnek.
A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények, pl.
termesztési tanácsok | bédalin
Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem javasolható határozza meg a helminthosporiumot.
Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna határozza meg a helminthosporiumot jó elővetemény, határozza meg a helminthosporiumot kalászost nem kívánunk vetni. Tápanyagigény és trágyázás A burgonya tápanyagigényes növény. Az eredményes burgonyatermesztéshez — tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek — megfelelő trágyázásra van szükség. A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg.
A nitrogén új gyógymód a parazitákra fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős.
A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő. Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is.
A foszfor termésnövelő hatása kisebb, mint a nitrogéné. Az érést sietteti, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Határozza meg a helminthosporiumot jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét.
- - Посмотрим, чем ты тут занимаешься».
- Он был уверен, что все сделал вовремя, и усмехнулся.
- A helmintikus fertőzések okai
- Отправляйся домой, уже поздно.
- Руку чуть не вырвало из плечевого сустава, когда двигатель набрал полную мощность, буквально вбросив его на ступеньки.
- Max méregtelenítő étrendkiegészítő vélemények
A burgonya káliumigényes növény. A kálium — a termés növelésén kívül — hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra vigyázni kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét.
Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat. A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van.
A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg. A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, határozza meg a helminthosporiumot a szervestrágyázást nagyon meghálálják.
Az árpatermesztés kórtani hátteréről
A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istállótrágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük. A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás.
Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára határozza meg a helminthosporiumot mezo- és mikroelemeket juttat a talajba. Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ.
Fontosabb tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél. Természetes, hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés az istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani.
EUR-Lex Access to European Union law
Az istállótrágyázás ideje, leszántása, stb. Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istállótrágyázni. A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is.
A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli. A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehérmustár, olajretek és káposztarepce.
Baktériumok nélkül nem lenne élet!
A zöldtrágyanövényeket általában július második felében határozza meg a helminthosporiumot augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni. A zöldtrágyanövényeket — a növények teljes kifejlődése után — amint lehet, még ősszel le kell szántani. Kivételt csak a laza homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani.
