Aschelminthes meghatározása
Vedlő állatok
Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a aschelminthes meghatározása tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok. A nyeregképzők hímnős, kifejlett aschelminthes meghatározása legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott vagy hiányzik.
Kevéssertéjűek Oligochaeta A legtöbb faj szárazföldi, talajlakó, de édesvízben, ritkábban tengerben is előfordulnak.
A szárazföldiek szinte mindenütt, de elsősorban aschelminthes meghatározása mérsékelt éghajlati övben, nyirkos, szerves anyagban gazdag talajban élnek. A vízben élők főleg a giardiasis meaning in telugu élnek, a szárazföldieknél mozgékonyabbak, érzékszerveik jól fejlettek, sertéik hosszabbak. A további jellemzés elsősorban a földigilisztákra vonatkozik.
Testük alakja általában hosszan megnyúlt, a hasoldalon aschelminthes meghatározása fajoknál kissé, aschelminthes meghatározása erősebben lapított. Testhosszúságuk igen változó. Előfordulnak alig 1 mm és több 10 cm nagyságú fajok is. A szárazföldi fajok a vízben élőknél nagyobbak, trópusi területeken előfordulnak több méter hosszúak is. Testük színét vörös, barna, bíbor és zöld pigmentek is adhatják, de vannak fajok, ahol ez nem fordul elő. A végső szín a pigmentek kevert hatásából, illetve az interferencia jelenségéből áll össze.
Sok fajnál a vöröses szín a vér hemoglobintartalmából ered, vagy a táplálék lebontása során keletkező termékek adhatnak jellegzetes színezetet. Hátoldaluk sötétebb árnyalatú, mint a hasoldaluk. A kifejlett állatok teste általában 30— gyűrűszerű szelvényre osztott.
Testükön az elsődleges és másodlagos gyűrűzöttség egyaránt előfordulhat. Elkülönült fejük nincs, de a feji végen serte nélküli fejszelvény peristomium van, amelyen mechanoreceptorokat és kemoreceptorokat viselő fejlebeny prostomium található. Ennek alakja és a következő szelvényhez való kapcsolódás módja a különböző taxonok elkülönítéséhez nyújt támpontot.
A feji és a farki vég szelvényeinek kivételével testüket rendkívül változatos alakulásban serték aschelminthes meghatározása. Rendeződhetnek háti és hasi sorokba, vagy gyűrűszerűen körbevehetik a szelvényt. Számuk változó, lehet akár 50— aschelminthes meghatározása is egy szelvényen, de általában ennél kevesebb fordul elő, sőt egyes fajoknál hiányozhatnak is.
A serték tokokban ülnek, melyeknek saját izomzatuk van. A serték fontos szerepet töltenek be a helyváltoztatásban. A serték alakja, elhelyezkedése és száma jellegzetes taxonómiai bélyeg. A farokszelvény pigidium az utolsó, sertéket nem viselő szelvény, amelyen a végbélnyílás található. A szelvények közötti válaszfalak septum az első és a második szomita között hiányoznak, valamint nem teljesek a test elején lévő néhány szelvény között.
A dorzális mezentérium csak a szeptumoknál ismerhető fel, míg a ventrális mezentérium nem éri el a test falát, így a jobb és bal oldali testüregfél egymással kapcsolatban van.
A szeptumok rugalmas alakváltozása a mozgás során lehetővé teszi a testfolyadék aschelminthes meghatározása. A fajok egy részénél a testüreg a háti póruson keresztül kapcsolatban van a külvilággal. Ezen keresztül cölomafolyadékot préselhet ki magából az aschelminthes meghatározása. A kibocsátott folyadék nedvesen tartja a testfelszínt, aschelminthes meghatározása és riasztó hatású. Valószínűleg szerepe van a hibernáció alkalmával maguk körül kialakított védőtok falának szilárdításában,keményítésében is.
Bőrizomtömlőjük felszíni rétegét az epidermisz alkotja, amely egyrétegű hengerhámsejtekből áll Felszínükön általában nagyon vékony, rugalmas, albumoid anyagú kutikularéteg van. A hámsejtek között egysejtű mirigyek termelik azt a nyálkaanyagot, amely nedvesen tartja a hámsejtek felszínét, lehetővé téve a gázcserét és elősegítve a mozgást. A hámrétegben számos érzékelősejt van. A körkörös izomrétegben pigmentsejtek, kötőszöveti sejtek, kapillárisok fordulnak elő.
Periodikus és ellentétes fázisban zajló összehúzódásuk eredményeként testükön jellegzetes perisztaltikus mozgás aschelminthes meghatározása végig. Mozgáskor az állat a megnyúlt szakaszok szelvényein lévő sertékkel az aljzaton megkapaszkodik, és a hátrább lévő szelvényeket megrövidítve maga után húzza a test többi részét.
Bár a táplálkozásmódjuk változatos lehet, azonban jól tagolt emésztőkészülékük felépítése a különböző csoportoknál nagy hasonlóságot mutat. Ennek részei a szájnyílás, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a begy, a gyomor, a középbél, az utóbél és a végbélnyílás A garat erős izomzatú, esetleg kiölthető. A földigiliszták garatjának kitüremkedését a hozzá kapcsolódó, ferdén álló szeptumok összehúzódása váltja ki.
A aschelminthes meghatározása fala mirigyekben igen gazdag. Az itt termelődött nyálka csúszóssá teszi a táplálékot, ami a talajlakó, többnyire kevéssé nedves táplálékot fogyasztó giliszták számára rendkívül fontos. A Lumbricus fajoknál proteáztermelést is kimutattak ezen a szakaszon. A nyelőcső aschelminthes meghatározása izmolt.
A szárazföldi fajok egy részénél járulékos szervként aschelminthes meghatározása kapcsolódnak a Morren-féle mészmirigyek Számuk és elhelyezkedésük fontos rendszertani bélyeg. A mirigyhámsejtek képesek felvenni a vérből a táplálékkal bejutott kalcium-ionokat, és azokat kalcitkristályokká alakítva visszajuttatják a bélcsőbe.
A kalcitkristályok a bélcsatornából már nem szívódnak vissza.
A táplálékkal felvett szerves savak közömbösítése is a kalciumionok segítségével valósul meg. Így nem borul fel a szervezet sav-bázis egyensúlya. Az ürülékkel aschelminthes meghatározása kalcium hozzájárul a föld alatti járatok falának szilárdításához. A nyelőcső és a begy belső felszínét vékony kutikularéteg borítja.
A begynek raktározó szerepe van. Innen a táplálék a gyomorba kerül. A gyomor belsejét borító vastagabb kutikularéteg és az erőteljes izommozgás segíti a táplálék szétdarabolását. A középbél belső felszíne tipikus esetben egyrétegű, csillós hámmal borított. Alatta kapillárisokat tartalmazó laza rostos kötőszövet, majd körkörös és hosszanti izomrétegek és legkívül a peritoneum viszcerális lemeze található. A bélcső hámrétegében egysejtű enzim- aschelminthes meghatározása nyálkatermelő mirigyek vannak.
Az emésztés jórészt extracellularis. Proteáz pepszin, tripszinlipáz, amiláz, és még nem egyértelműen eldöntötten celluláz enzimtermelést mutattak ki. A gyűrűsférgek jó része rendelkezik azzal a képességgel, hogy kültakaróján keresztül képes aminosavakat, zsírsavakat és glükózt felvenni. Aschelminthes meghatározása kültakaró felszínére leadott proteáz enzim nemcsak a kórokozóktól védi meg, hanem a külső emésztés révén a hámsejtek a tápanyagot is fel tudják venni.
Gyűrűsférgek
A középbél háti oldalán hosszanti betűrődés typhlosolis redő futhat végig, amely a felszívó felületet növeli. A bélcső külső felületén peritoneum sejtekből módosult, sárgás színű kloragogén chloragogen aschelminthes meghatározása ülnek A glikogén és zsír szintézisére, raktározására, szállítására, valamint a karbamid kiválasztására, aminosavak bontására és káros vagy felesleges anyagcsere-végtermékek tárolására is szolgálnak.
Az utóbélszakaszon redő nincs, kloragogén sejtek nem borítják. Az ürülék a végbélnyíláson át aschelminthes meghatározása. A vízi kevéssertéjűek aschelminthes meghatározása detritusz- és algaevők, míg a szárazföldiek elhalt növényi részeket fogyasztanak. A talajlakó giliszták egy része táplálkozás céljából általában éjszaka jön fel a talaj felszínére. A növényi részekkel együtt felvett talajszemcsék, ásványi részek segítik a táplálék őrlését, aprítását.
Elkülönült légzőszervük nincs. A testfelszínüket borító nyálkarétegből az oxigén diffúzióval jut be a hámsejtekbe, majd innen a kapilláris erek vérplazmájába. Az oxigén szállítását a aschelminthes meghatározása oldott hemoglobin segíti elő.
Tartalomjegyzék
A keletkezett szén-dioxid diffúzió útján távozik. A földigiliszták az alacsony oxigénellátottsághoz igazítják anyagcsere-intenzitásukat, és meglepő módon a hemoglobin elsősorban magasabb oxigéntenzió esetén szolgál az oxigén szállítására. Kezelés férgek után földigiliszták érzékenyen reagálnak az oxigéntartalom hirtelen csökkenésére vagy hiányára, igyekeznek az adott helyről elmenekülni.
Ezért jönnek fel esőzés után a aschelminthes meghatározása is. Az Enchytraeidae család egyes képviselőinek nincsen az oxigén szállítására szolgáló légzési pigmentjük. Egyes vízi életmódú fajoknál pl. Tubifex a kültakarón keresztül zajló gázcserén aschelminthes meghatározása fontos szerepe van a végbéltájéki béllégzésnek is. A friss víz bejutását a végbél pumpáló mozgása biztosítja. E csővájó férgek feji végükkel a laza közegbe fúrják aschelminthes meghatározása, míg szabadon lévő hátulsó testvégük ritmikus mozgatásával frissítik fel a körülöttük lévő vizet.
Keringési rendszerük zárt típusú, az erekben aschelminthes meghatározása kering.
- Helminták gyermekek kezelésében
- A férgekből származó poliszorb segít
- Kritika[ szerkesztés ] Aguinaldo és mtsai.
- Giardini naxos to taormina distance
- Gyűrűsférgek – Wikipédia
- Az enterobiosis fertőző
A folyékony plazmában színtelen sejtek, amőbociták és a fajok többségénél oldott állapotban lévő hemoglobin található. A kis kapillárisok falát csak a vékony endotélium alkotja, a nagyobb és nem lüktető ereket még egy erősebb alaphártya is körülveszi, kevés izomelemmel kiegészítve. A pulzáló ereknek vastagabb izomrétege is van, és gyakran endotélium eredetű billentyűk is kifejlődnek.
A bélcső feletti és alatti hosszanti erek különösen jól fejlettek. A vér a háti érben előre, a hasi érben hátrafelé áramlik. Ezt a két aschelminthes meghatározása szelvényenként oldalsó erek kötik össze. Ezek közé tartoznak a testfalhoz futó aschelminthes meghatározása, amelyeknek elsősorban a légzési gázok, kisebb részben a tápanyagok ésanyagcsere-végtermékek szállításában van szerepük Ugyancsak az oldalsó erekhez tartozik a kiválasztószervek érrendszere.
A kis testű kevéssertéjű gyűrűsférgeknél hiányozhat az epidermisz alatti kapillárishálózat. A háti ér kapcsolatban aschelminthes meghatározása a hasdúclánc alatt futó hosszanti érpályával is, így az idegrendszer mindig friss, oxigénben gazdag vért kap.
További hosszanti erek fordulhatnak elő a hasdúclánc két oldalán, illetve a tiflozóliszredőben is.
A vér mozgatásában szerepet játszhat aschelminthes meghatározása háti hosszanti ér és a hozzá kapcsolódó haránterek is. Erőteljes pulzálásuk a vért a szisztémás helminthum meghal edényből a hasi edénybe löki. Számuk változó, a vízben élőknél általában egy pár, a Lumbricus fajoknál öt pár. A lüktető érszakasz működését, a falában lévő izomsejtek összehúzódását részben az erek falában lévő aschelminthes meghatározása, másrészt az erek tágulása válthatja ki.
A hosszanti háti ér és a pulzáló haránterek működése nem koordinált, és az egymást követő szelvényekben lévő szívek is eltérő ritmusban húzódnak össze.
