Mi koze a fergekhez. Account Options


Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni. A közbeszéd mi koze a fergekhez féreg szóval sokféle dolgot jelöl; nemcsak a farkast hívja toportyánféregnek, hanem néha még az embert is féregnek minősíti. Férges lehet az alma is, a borsó is, sőt a búza is a magtárban s a székely a sok egyéb kártékony lény között az egeret is féregnek hívja.

A közember tehát a madár, az emlős, a bogár fogalmát egészen a tudományos gondolkozás mi koze a fergekhez szerint használja, férgen azonban javarészt minden rosszféle, kártékony lényt ért. Vajjon mindenkoron tisztában volt-e és tisztában van-e ma is a tudós állatbúvár azzal, hogy mit tekintsen féregnek?

Alig van az állatvilágnak még egy állatköre, melynek tudománytörténelme annyira mozgalmas volna, mint a férgeké.

Xiaomi Mi 10 Review - Return of the King!

Azóta, hogy Linné az állatvilág rendszerét megalkotta, hol lemorzsolódott a Linné által idesorolt állatok egyrésze, hol pedig ellenkezőleg itt is, ott is nőtt a kör terjedelme. Azonban még ma sem állapodtak meg a tudósok végérvényesen mi koze a fergekhez, hogy minő állatokat soroljanak a férgek közé s így természetesen nem is tudják világosan megmondani, hogy mi az idetartozó állatok közös jellemvonása.

Még ma is elterjedt szokás, hogy azokat mi koze a fergekhez újonnan felfedezett állatokat, melyeket más állattörzsbe nem tudnak mi koze a fergekhez, férgek közé csapják be. Ezért sokan nevezik a férgek állattörzsét a zoológia lomtárának. Ez és a hasonló kijelentések azért igen sajnálatosak, mert a lomtárba rendszerint a hasznavehetetlen, az elavult dolgokat szokták helyezni, már pediglen a férgek állatkörébe rendkívül sok olyan állat tartozik, melynek vizsgálata az élettudomány továbbvitelére mi koze a fergekhez nagyobb haszonnal volt, mint akár az emberre vonatkozó összes tudományos búvárlatok.

Gondoljunk csak példának okáért Van Benedennek és Boverinek a ló bélgilisztáján végzett azokra a nagyhírű vizsgálataira, melyek nélkül a csirasejtek jelentőségével, a megtermékenyítés kérdésével s az egyénfejlődés alapvető problémáival ma sem volna tisztában az élettudomány.

Vagy, hogy mi, magyarok, másra ne gondoljunk, jussanak eszünkbe a mi nagy életbúvárunknak, Apáthynak azok a világhírű vizsgálatai, melyeket a piócák idegrendszerén végzett s amelyek nélkül Apáthyig az idegélettan az idegrendszer alkatát s a részek hivatását illetőleg sötétben tapogatódzott. Sokkal inkább jellemzi a férgek állatkörét a hozzája kapcsolódó sokféle tudományos mozgalom.

Mennyit is változott Linné óta a tudományos gondolkozás! Akkor még azt tanították, hogy csak 6 állatosztály létezik: emlősök, madarak, kétéltűek, halak, rovarok és férgek. Milyen biztosan állították a férgek jellemzéseként akkor azt, hogy ezeknek csak egyetlen kamrával ellátott, előkamra nélküli szívök, hideg, fehér vérük van, azonban nincsenek érzőszerveik, egyenest: szarvaikhanem csak érzőfonalaik.

Másrészt azonban a hosszú időn át véglénynek tartott, majd pediglen az ízelt lábúak közé sorolt kerekesférgeket és az egy egész évszázad hosszáig a kagylók közé sorolt karlábúakat a férgek közé osztották be s a mohaállatokkal hozzák rokonságba.

Újabban azonban a mohaállatocskákat a karlábúakkal együtt kiveszik a férgek köréből és a Molluscoideák külön állatkörébe sorolják. A tudomány történelmében megtörtént az is, hogy az életmódjukat véve figyelembe, az élőlények testében élősködő szervezeteket, féregszerű állatokat, mint példának okáért a légykukacot, a bélférgek csoportjába osztották mi koze a fergekhez Baer és Leuckart alapvető munkásságára volt szükség, hogy ezek a súlyos tévedések kiderüljenek.

Ha néha mégis még ma is bélférgekről beszélünk, az már csak élettani értelemben veendő, éppúgy, mint ahogy szárazföldi állatok, vagy víziállatok neve alatt sem foglal össze ma már senki határozott rendszertani állatcsoportokat. A dolgoknak ilyen féreg kezelés után mellett nem csoda, hogy a férgek törzsébe tartozó egyes osztályok rokonsága s a férgek egész állatkörének az állatok többi köreivel való rokonsága még nincs elfogadható módon kiderítve.

Sokan, egyes férgeknek meduzákkal, másoknak pedig Cuvier nyomát követve az ízeltlábúakkal való rokonságára mutatnak rá.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Más búvár tagadólag rázza a fejét az ilyen állításokra s azt mondja, hogy a legközelebbi rokonok a tüskebőrűek, melyeket sugárszerűleg összenőtt féregtelepnek tekint. Hibás ez a felfogás! Az ötödik s a hatodik búvár megegyezik ugyan abban, hogy a férgek a gerincesekkel vannak legközelebbi rokonságban, a kapcsot azonban az egyik a zsinórférgekben Nemertinia másik pedig a mi koze a fergekhez Chaetognatha véli felfedezni.

A búvárok másik csoportja nem a kifejlett állatoknak ilyen, vagy amolyan fokú hasonlatosságát veszi tekintetbe, hanem azt vizsgálja, hogy különböző állattörzsek álca állapotai hogyan hasonlítanak egyes férgek kifejlett képviselőihez, vagy éppen egyes féregálcákhoz.

Némelyek példának okáért arra mutatnak rá, hogy egyfelől a puhatestűek, a mohaállatocskák, a gyűrűs- a csillag- és az örvényférgek álcája, másfelől pedig a kifejlett kerekesférgek között milyen nagyfokú hasonlóság van, s így az említett állatcsoportok közös őséül valamely kerekesféregszerű lényt, a trochophorát jelölik meg l.

Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Troctophora-álca, mint a férgek közös ős álcaalakja. A Polygordius trochophora álcája. Ezzel a megállapítással szemben azt az ellenvetést lehet tenni, hogy különböző állatcsoportok álcái az életmód és a környezet megegyezősége alapján alkatukban is igen nagy hasonlatosságra tehetnek szert. A trochophora, a férgeknek és puhatestűeknek szabadon úszó közös álcaalakja. Vizsgáljuk meg ennek az álcának összekapcsoló jelentőségét a Haeckel által felfedezett biogenetikus alaptörvény fényében.

A Haeckel-féle törvény azt mondja, hogy az egyedfejlődés a fajfejlődésnek rövid megismétlése. Ha ezt a törvényt kissé bővebben körülírjuk, mi koze a fergekhez van benne szó, hogy a ma élő állatok egyéni fejlődésének egyes szakaszai bizonyos tekintetben mi koze a fergekhez ősök állapotaihoz, fejlődési fokaihoz hasonlítanak.

Ebből már most a trochophora-esetre vonatkozólag nem következik egyenesen az, hogy a trochophora-körbe tartozó állatok ősei a mai trochophoráéhoz hasonló fejlődési fokon ivarérettségre jutottak volna, tehát valójában éppen ilyen ősöktől származtak volna le, hanem az adott jelenségből éppen csak arra következtethetünk, hogy az ősök is egyedfejlődésükben átmentek a trochophora-álca fokán, tehát hogy a trochophora mindig csak álca volt.

Ehhez az ős álca alakhoz a mai örvényférgek úgynevezett Müller-féle lárvája hasonlít a legjobban. A Müller-féle álca, mint a Polycladidák álcája.

Általános jellemzés

Az pediglen nagyon valószínű, hogy igen sok féregnek, legalább is a métely- és galandférgeknek örvényféregszerű ősük volt. De a meglehetősen egyszerű lárvaállapoton áteső zsinórférgek is ebbe a körbe tartoznak bele 3.

Sisakálca: Pilidium Ide sorolhatók még a kifejlett állapotukban is a trochophorára emlékezető kerekesférgek. A legjellegzetesebb trochophora-álcával a gyűrűs- és csillagférgek fejlődésében találkozunk, melyeknek szelvényezettsége az örvényférgekben már mutatkozó kezdeti állapotokból könnyen levezethető. Emlékeznünk kell másrészt arra a felfogásra, mely az örvényférgeket sugaras alkotású, szabadon úszó ősöktől és pediglen a bordásmeduzák bizonyos csoportjaitól származtatja.

Ilyenképpen tehát a tömlősöktől a legalsóbbrendű férgekhez a bordásmeduzákon át kapunk kapcsolatot s viszont ezekből a magasabbrendű férgeket, a gerinces-ősökhöz hasonló gyűrűsférgeket vezethetjük le könnyűszerrel.

Kiesnek ebből a leszármazásvonalból a fonálférgek s a velük rokonságban lévő Nematomorpha-csoport képviselői, mivel ezeket a férgek többi csoportjaival sem alkatuk, sem pedig egyénfejlődésük menete alapján nem tudjuk rokonságba hozni. Rauter M. Így pl. Lássuk ezekután közelebbről azt, hogy a férgek miben különböznek fölfelé is meg lefelé is a szomszéd állattörzsektől. A tömlősöktől, mint sugaras szimmetriájú állatoktól jól megkülönbözteti kétoldalas részarányosságuk, a has és a hátoldal elkülönödése.

Fölfelé azonban e tekintetben csakis mi koze a fergekhez tüskebőrűektől különböznek, mert a többi állatkörök tagjai is éppúgy kétoldalasan részarányosak. A tömlősöktől megkülönbözteti bőrizomtömlőjük, hasoldalon fekvő idegtörzspáruk, agydúcok, sajátlagos kiválasztórendszerük nephridiumaikmásodlagos testüregük és a csirasejteknek a bőrtől és testtől független, rendszerint mi koze a fergekhez másodlagos testüreggel kapcsolatos fejlődése.

Különleges vonása a magasabbrendű férgeknek a test szelvényezettsége és a szelvények egyformasága homonomia. Ezzel szemben a férgeknél magasabbrendűekben a szelvények különneműek heteronomiafejük képződik s a testüreg nincs a szelvényekre mi koze a fergekhez, hanem átfut az egész testen. A bőr általában puha s azt rendszerint, ha máskor nem, legalább az álcafokon — csilló borítja.

A gyűrűsférgek

Ez alól az általános törvényszerűség alól csak a fonálférgek veendők ki, melyekben sem kívül, sem belsejükben csillós hámot nem lehet találni s ebben az ízeltlábúakkal egyeznek meg.

A bőr rendszerint egyetlen hámsejtsorból alakul, melynek külső felülete az örvény- és zsinórférgek kivételével cuticulát, többé-kevésbbé vastag chitines, vagy szarúnemű hártyát fejleszt, melynek kettős rendeltetése van; egyfelől alakot szab a testnek, másfelől pedig sérülésektől védelmezi az állatot. Igen gyakori jelenség az, hogy a hámsejtek között mirigysejtek helyezkednek el. Ezek nyálkát termelnek, amely igen gyakran vastag réteggel vonja be a testet, vagy azért, hogy szemét ne kerüljön a hámsejtekre, vagy pedig azért, hogy az állatot ellenségtől védje, azonkívül pedig a bőrt nedvesen is tartja, ami különösen a szárazon élő férgek légzéséhez elkerülhetetlen.

Ezek a bőrváladékok a csőlakó férgek számára arra is valók, hogy belőlük lakócső készüljön, amely elmeszesedés útján igen megkeményedhetik s így nagy mi koze a fergekhez képességre tehet szert. A bőrrel rendszerint szoros kapcsolatot tart fenn a bőralji izomzat, amely helmint kezelési eljárás, illetőleg alatta hosszában futó izomrostoknak hálózatából képződik, és ú.

Ez az ú. S mivel mi koze a fergekhez szervek hiányoznak, a test igen gyakran kigyózik, vagyis hullámszerűen mi koze a fergekhez, akár függélyes, akár pedig a vízszintes síkban.

Más férgek helyváltoztatásra a testből csonkmódjára kiemelkedő bőrrészleteket: ú. Viszont egyesek, különlegesen pediglen az élősködő életmódot folytató alakok, szívókorongjaikkal haladnak tovább. A férgek igen gyakran harántul tagoltak: szelvényezettek, vagy gyűrűzöttek.

Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.

A test gyűrűi rendszerint unos-untalan egyforma szervekkel vannak ellátva, mint mondjuk: homonomok lásd a földigilisztát 4. A Földi giliszta Lumbricus herculeus Sav. A szelvények egyformasága a külső testfelületen is meglátszik, amint azt a földigiliszta példája tanítja, mert a gyűrűk véges-végig egyformák.

Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria. Ez a tulajdonságuk és egyedfejlődésük számos sajátsága is az ízeltlábúakkal Arthropoda közös.

Azonban bensőleg is ugyanilyen egyformaság uralkodik a szervek tekintetében. Minden gyűrű ugyanazon szervvel van ellátva.

Trichuriasis

Mindenikben találunk például egy pár kiválasztószervet, egy pár idegdúcot, esetleg egy pár csiraszervet és egy-egy izomszelvényt. Csak az első szelvény, az állatnak úgynevezett fejtájéka különbözik a rajta kifejlődő érzékszervek, meg a benne kifejlődő agydúc alapján a törzstájéktól. A férgek idegrendszere fejlettebb, mint a tömlősöké. Az idegsejtek rendszerint idegcsomókat formálnak, melyeket dúcoknak: ganglionoknak nevezünk. A dúcokból az idegsejtek, vagy dúcsejtek kötegekké formálódott nyújtványai, mint idegek hatolnak a test különböző tájaira.

Az alsóbbrendű férgeknek rendszerint a fej, vagy nyaktájékukon két szimmetrikus dúcuk van, melyekből a hason két hosszanti mi koze a fergekhez fut végig. A Tejfehér planária, Dendrocoelum lacteum O.

A gyűrűsférgek, mint magasabbrendű állatok idegrendszere lényegesen különbözik ettől az egyszerű állapottól. Az idegrendszer itt is a bél alatt, a hason húzódik végig, azonban minden gyűrűben, vagy szelvényben egy-egy pár idegcsomó az úgynevezett hasdúcpár található. A ganglion-párok megfelelő idegekkel harántul is, hosszában is össze vannak kötve s így a hasidúcpár-sor létra- vagy kötélhágcsószerű alkatot mutat. A dúcpár-sorozatnak legerősebben fejlett tagjai az első törzsszelvénybe esnek s ezeket, mint garatalatti-dúcokat különböztetjük meg, szembeállítván velük a garatfeletti, az úgynevezett agy, vagy cerebralis-dúcpárt.

A két agydúc egymásközött is, meg a garatalatti dúcokkal is össze van kötve s így a garat körül úgynevezett garatgyűrű képződik, melybe tehát hajóút fénysugár dúc van beiktatva.

A testnek minden egyes dúcából, mint központból a szomszédos testrészbe, mint kerületbe idegek futnak mi koze a fergekhez, melyek az izomzatot, a mirigyeket és az érzékszerveket látják el ágakkal.

Csodálatosképpen ettől az idegrendszertől mi koze a fergekhez már a férgekben kialakult egy másik idegrendszer, mely a bélfalat ágazza be s melynek dúccsomói szintén a bélfalban találhatók; ezt az idegrendszert autonom- vagy sympathikus idegrendszernek nevezzük. A férgek érzékszervei nem a rendszertani foknak megfelelően mutatnak kisebb vagy nagyobb bonyolódottságot, tökéletlen vagy tökéletes fejlődést s így nem igen találkozunk általánosítható formákkal, hanem sokkal inkább az érzékszervek tökéletessége azzal függ össze, hogy az egyes állatfajok minő körülmények között élnek s mi koze a fergekhez élet velük szemben minő feltételeket szab.

Így példának okáért szemekkel aszerint vannak ellátva, hogy mennyiben élnek többé vagy kevésbbé szabad életmódot s táplálékuk után mennyiben kóborolnak többet vagy kevesebbet. Eszerint az állatok belsejében élősködő, vagy más sötétben élő lények szeme a használatlanság következtében, tekintet mi koze a fergekhez a rendszertani fokra, elcsökevényesedik vagy nyomtalanul el is tűnik.

  • Kiegészítők higany méregtelenítés
  •  Нет, - сказала Мидж, - игнорируя сарказм, прозвучавший в его словах.
  • ГЛАВА 31 Сьюзан вернулась в Третий узел.
  • Vakbel rosszindulatu daganata tunetei
  • Кнопка на полу привела ее в движение, и дверь, издав шипящий звук, отъехала в сторону.

A bélről kevés általánosat mondhatunk. A tömlősökben a bélcsőnek csak egyetlen férgek kezelése és száműzetés van, amely a táplálék lenyelésére s az emészthetetlen salakrészek eltávolítására egyaránt használatos.

A férgek nagy részében ezzel szemben a szájnyílással ellentétes részen utólagosan végbélnyílás alakul ki, melyen a táplálék salakja távolodik el. Csupán a laposférgekben hiányzik még ez a nyílás.