Xenobiotikus méregtelenítő gének, Genetikai vizsgálatok - Szakma - GenoID


A szabad gyökök olyan molekulák vagy molekulafragmentumok, amelyek külső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Ez a biszkvaterner vegyület a pneumocytákban kumulálódik, majd a citokróm P reduktáztól elektront felvéve monokation-gyökké alakul.

Az így folyó ún.

Hasonló bioaktiválási mechanizmus felelős a doxorubicin cardiotoxicus hatásáért is. Ezt az átalakulást tipikusan peroxidázok katalizálják. A granulocyták mieloperoxidáza például így toxikálhat gyógyszereket például propiltiouracilt, metimazolt, procainamidot, giardia parasite diet és más xenobiotikumokat például hidrokinont, a benzol egyik metabolitját.

A szabad gyökök keletkezésének szerepet tulajdonítanak az ilyen vegyületek által okozott agranulocytosisban és lupusban. Peroxidázaktivitású a vese medullájában nagy mennyiségben jelen lévő prosztaglandin-H-szintetáz is.

xenobiotikus méregtelenítő gének

Feltételezik, hogy a phenacetin-nephropathia előidézésében ennek az enzimnek szerepe van, mert reaktív szabad gyököt képez a phenacetin metabolitjaiból, a paracetamolból és a p-aminofenolból.

A kovalens kötés homolitikus hasadását rendszerint redukció elektronfelvétel indukálja. Xenobiotikumok detoxikálása Méregtelenítésnek tekintjük azt a biotranszformációt, amely eliminálja az aktív mérgező vegyületet, vagy képződését megelőzi. A méregtelenítés mechanizmusát a xenobiotikum kémiai tulajdonságai határozzák meg.

xenobiotikus méregtelenítő gének

Először egy funkciós csoport például OH kerül a molekulára, majd a xenobiotikus méregtelenítő gének ezen keresztül konjugálódik egy endogén savval például szulfonsavval, glukuronsavvala konjugátum pedig kiválasztódik. Funkciós csoportotelevehordozó xenobiotikumok közvetlenül konjugálódhatnak. Így detoxikálódnak a fenolok például paracetamol, lásd A szintén nukleofil cianid CN— detoxikálásának speciális mechanizmusa a rodaniddá SCN— való biotranszformáció, amelyet a rodanáz végez.

A cikk korrekciója

Az elektrofil vegyületek méregtelenítésének legáltalánosabb módja a glutathionnal való konjugáció. A glutation Glu—Cys—Gly a sejtekben legnagyobb koncentrációban 2—10 mM előforduló tiol-nukleofil.

A farmakológia alapjai | Digitális Tankönyvtár

Elektrofil vegyületekkel való reakcióját glutation-S-transzferázok katalizálhatják. A glutathionkonjugátumok általában hatástalanok és gyorsan kiválasztódnak. Az epoxidok és a kinonok speciális módon is xenobiotikus méregtelenítő gének az előbbieket az epoxid-hidroláz diollá, az utóbbiakat a NADPH-kinon-reduktáz DT-diaforáz hidrokinonná alakítja. A szabad gyököket antioxidánsok például α-tokoferol, aszkorbinsav, glutathion méregteleníthetik.

Biológiai kislexikon

Az antioxidánsokból a gyökök H-atomot absztrahálhatnak, így gyökjellegük és reaktivitásuk megszűnik. Ennek elhárítására egyetlen mód képződésének megelőzése, ami prekurzorának, a hidrogén-peroxidnak az eliminációjával lehetséges.

Nagyfokú xenobiotikum-expozíció esetén a detoxikáló enzimek telítődhetnek, koszubsztrátjaik például UDP-glukuronsav, glutathionvalamint az antioxidánsok felhasználódhatnak, ezért az aktív mérgező vegyület kritikus koncentrációt érhet el támadáspontján.

A paracetamol például csak azután károsítja a májat, miután a hepaticus glutathiont depletálta.

Biológiai kislexikon | Digitális Tankönyvtár

Az endogén célmolekulával való reakció mechanizmusai Xenobiotikus méregtelenítő gének legtöbb xenobiotikum károsító hatását egy- vagy többféle endogén molekulával célmolekula való reakciójával váltja ki. A reakció során az aktív méreg nem kovalens vagy kovalens módon kötődhet a célmolekulához, vagy H-absztrakcióval, elektronelvonással, esetleg enzimatikus módon megváltoztathatja azt.

féreggyógyszer 1 5 éves gyermekek számára

Nem kovalens kötődés játszik szerepet általában xenobiotikumoknak receptorokkal, ioncsatornákkal és egyes enzimekkel való többnyire specifikus reakciójában. A doxorubicin és az akridinvegyületek DNS-bázispárok közé való beékelődése interkalációja sem kovalens kötődéssel történik. A kovalenskötődés toxikológiai jelentősége nagy, hiszen a célmolekulák tartós módosulását eredményezi. Szabad gyökök is addicionálódhatnak endogén molekulákhoz.

A farmakológia alapjai

Ez a reakció például a telítetlen zsírsavakat tartalmazó lipidek peroxidácójához és fehérjék SH-csoportjainak diszulfiddá való oxidációjához vezethet. Néhány toxin enzimként viselkedik.

Ilyen például a ricin, amely a riboszóma-RNS hidrolitikus fragmentációját idézi elő. Ha a xenobiotikum hasonló a célmolekula endogén aktivátorához, akkor fokozhatja a célmolekula funkcióját. Sokkal gyakoribb azonban, hogy xenobiotikumok gátolják a célmolekulák működését.

Magyarok feladata az Aranykor eljövetele előtt

Fehérjékhez kovalensen kötődő vagy SH-csoportjukat oxidáló xenobiotikumok inaktiválhatnak enzimeket, membrántranszportereket, citoszkeletális proteineket.

DNS-hez kötődött vegyületek adduktok a DNS templátfunkcióját zavarva hibás bázispárosítást okozhatnak.

  • Géndiagnosztika, genetikai vizsgálatok
  • Lásd juxtaglomeruláris készülék.
  • Férgesség tünetei embernél
  • Mit takar a géndiagnosztika és miért lehet fontos az Ön számára is?

Hasonló következményekkel járhat a 8-hidroxiguanin képződése is. Megjegyzendő, hogy a xenobiotikumok a toxikus hatást nem mindig célmolekulán hatva indukálják. Egyes mérgek a biológiai mikro környezet megváltoztatásával is árthatnak. Példaként említhetők az ún. Ezek a lipofil vegyületek az enyhén bázikus mitokondriális mátrixtérbe diffundálva disszociálják fenolos protonjukat, és így lerombolják azt a protongradienst a belső membrán két oldalán, amely az mitokondriális ATP-szintézis előfeltétele.

fascioliasis betegség okai paraziták a személy torkában tünetek és kezelés

Az etilénglikol-mérgezett beteg vesetubulusaiban képződő Ca-oxalát-kristályok eltömeszelik a tubulusokat. A szén-dioxid fulladást okoz, mert csökkenti az oxigén koncentrációját a levegőben. A xenobiotikus méregtelenítő gének funkciózavar és az elsődleges károsodások mechanizmusai A xenobiotikum és az endogén xenobiotikus xenobiotikus méregtelenítő gének gének reakciójának következményét az határozza meg, hogy a célmolekula milyen szerepet tölt be a sejt működésében — szabályozó, fenntartó vagy szolgáltató funkciót.

A celluláris szabályozás toxikus zavarai.

Egy sejt sorsát, vagyis azt, hogy speciális működésre differenciálódik, osztódik, vagy apoptózissal elhal, főként a génexpressziót tehát fehérjék szintézisét szabályozó rendszerek befolyásolják. Számos xenobiotikum transzkripciós faktorokat aktiválva módosítja a génexpressziót. A lipidcsökkentő fibrátészterek például a patkány — de nem az emberi — májsejtek abnormális differenciálódását a peroxiszómák proliferációját és mitózisát indukálják egy sajátos transzkripciós faktorhoz — a májbeli peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorhoz PPARα kötődve.

Egy másik transzkripciós faktoron — az Ah- arilhidrokarbon- receptoron — keresztül vált ki a TCDD apoptózist a thymocytákban. Forbolészterek a diacilglicerolt utánozva aktiválják a proteinkináz C-t, amely viszont egy mitózishoz nélkülözhetetlen transzkripciós faktort AP1 aktivál, és így fokozza a sejtosztódást.

A gyorsult mitózis xenobiotikus méregtelenítő gének daganatképződésben, az apoptózis pedig a xenobiotikus méregtelenítő gének játszik szerepet. Mindkét változás zavarhatja a magzati szövetfejlődést.

Géndiagnosztika, genetikai vizsgálatok, géntesztek

A retinoidok és a TCDD teratogén hatása is vélhetően ilyen mechanizmuson alapul. Számtalan xenobiotikum, növényi, állati és mikrobiális toxin azokra a mechanizmusokra hat, amelyek neuronok, izmok és mirigyek pillanatnyi aktivitását szabályozzák. A szabályozó mechanizmusok szerepétől függően a hatások izgató például remegés, convulsio, spasmus, szívritmus-fokozódás, szekréciónövekedés vagy gátló például bénulás, érzészavar, aluszékonyság, coma jellegűek.

Itt a Bemisia tabaci testvérfajokat MEAM1 és MED, mint modellrendszert alkalmaztuk konstitutív és indukált méregtelenítési ellenállás és kapcsolódó kompromisszumok tanulmányozására. A 18 detoxifikációs gén kvantitatív valós idejű PCR-elemzése azt mutatta, hogy viszonylag kevés transzkriptumot módosítottak mind a MEAM1, mind a MED-fajokban, reagálva a fitotoxinok hozzáadására az étrendre.

Xenobiotikus méregtelenítő gének így ható vegyületek közül azokat, amelyek biztonságosan alkalmazhatók, gyógyszerként használjuk például benzodiazepinek, helyi érzéstelenítők, izomrelaxánsok. A celluláris önfenntartó működések toxikus károsodása. Azok a mérgező vegyületek, amelyek a celluláris energiatermelésben, az ionháztartásban és a szintetikus funkciókban kulcsszerepet játszó célmolekulákat inaktiválnak, xenobiotikus méregtelenítő gének sejt önfenntartását veszélyeztetik és végső soron sejthalált eredményezhetnek.

Számos lézió vezethet letális sejtkárosodáshoz. Ilyen például a fehérjeszintézis gátlása például α-amanitin, ricin hatásáraa sejtmembrán-károsodás például detergensek, lipidperoxidáció hatásáraa lizoszómák ruptúrája például aminoglikozid okozta vesekárosodás során. Az ún.

Genetikai vizsgálatok

A celluláris szolgáltató működések toxikus károsodása. Xenobiotikumok zavarhatnak szolgáltató sejtfunkciókat is.

Minden thrombosisra hajlamosító szerzett tényező terhesség, nagy műtét, immobilizáció, anticoncipienst először szedő nők, stb.

Az emlősszervezet egyik fő szolgáltató szerve a máj; például glukózt biztosít az agynak, epesavakat juttat a bélbe, alvadási faktorokat a vérbe.