Gyurusfergek kultakaro, Gyűrűsférgek
Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk.
Gyűrűsférgek – Wikipédia
A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít. Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.
Ha a talajban nem gyurusfergek kultakaro táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan gyurusfergek kultakaro többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva gyurusfergek kultakaro tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A földigiliszta teste hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik. Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb. Szine barnás-vöröses.
A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai. Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban.
Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon nehéz őt onnan kihúzni. A test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész - a nyereg. Gyurusfergek kultakaro nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet. Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk.
Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán. A mirigysejtek által gyurusfergek kultakaro nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót. Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől. Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is gyurusfergek kultakaro izomréteget találunk.
A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban.
Férgek törzsei
Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit. Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre vagy hátra. Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük.
A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre. A testüreg végzi a test megtámasztását. Az enzimek hatására a gyurusfergek kultakaro véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik.
Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot.
Legfrissebb tételek
A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek gyurusfergek kultakaro. Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik.
Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni. Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll. A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék.
A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből. A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti giardia caini simptome és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a gyakori férgek gyermekeknél. A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll.
Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok gyurusfergek kultakaro. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és gyurusfergek kultakaro hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le.
Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert.
Gyűrűsférgek keringése
A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek. A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyurusfergek kultakaro férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által a féreg csak a fényt és sötétséget tudja megkülönböztetni.
Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák. Az elülső testrész pár szelvényében hím ivarszerveket az ábrán gyurusfergek kultakaro utánuk következőkben női ivarszerveket az ábrán feketével találunk. Az ilyen felépítés lehetetlenné teszi az önmegtermékenyítést, párosodniuk kell. Amikor a fejlődés befejeződik a burok megreped és előbújnak az apró földigiliszták.
Az ilyen fejlődést közvetlennek nevezzük, mert nem megy végbe nincs közbevetve semmilyen más fejlődési állomás, és a kikelő gyurusfergek kultakaro nagyon hasonlít a kifejlett állatra.
Titokzatos létformák 3. rész. Csalánozók törzse 1. (Cnidaria)
A gyurusfergek kultakaro fontos szerepet játszik a talajképzésben, amit elsőként Charles Darwin fedezett fel. Ez azzal függ össze, hogy a földigiliszta hosszú járatokat váj a talajban találtak földigilisztajáratot 8 m mélyen a földfelszín alatt is.
Az ilyen járatoknak köszönhetően a levegő és a víz a benne oldott tápanyagokkal könjiysbben eljut a növények gyökérzetéhez. Megjegyzendő, hogy 1 m2-nyi felszín alatti talajban a gilisztajáratok összhossza elérheti a 8 km-t.
Azzal, hogy a földigiliszta járatokat fúr, porhanyítja, fellazítja a talajt, elősegítve a gyökerek növekedését még a tömör például agyagos talajokban is. A gyurusfergek kultakaro megmozgatja a talajt, amikor az alsó rétegeket felülre, a felsőket pedig alulra viszi.
- Hányás a paraziták kezelése után
- Kültakaró / Puhatestűek / Magyarország állatvilága / Kezdőlap - Termécentralkavezo.hu
- Egy tabletta a paraziták ellen
- Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
A földigiliszták egyedszáma hektáronként elérheti akár a több milliót. Ebből is látszik, hogy a földigiliszta jelenléte növeli a talaj termékenységét, egyúttal azt is jelzi, milyen a talaj állapota.
Gyurusfergek kultakaro az a helyzet, hogy a földigiliszta védelemre szorul, ugyanis csökkenhet az egyedszáma a műtrágyák gyurusfergek kultakaro növényvédőszerek alkalmazása következtében. Nyolc földigilisztafajt bejegyeztek az egykori Szovjetunió Vörös Könyvébe, kettő pedig Ukrajna Vörös Könyvében szerepel.
Nadályok osztálya. Az osztály képviselői édesvizekben, tengerekben, egyes esetekben a szárazföldön elterjedtek.
6.5. Gyűrűsférgek
Vannak gyurusfergek kultakaro apró állatkákkal férgekkel, puhatestüekkel táplálkozó és a gerinces állatok vérét szívó ragadozók. A nadályok testén akárcsak a kevéssertéjűekén alig találni sertéket. Kívülről vastag kutikula borítja bőrüket, amin jól kivehetők a gyűrűk. Érdekes, hogy ez a gyűrűzet nem felel meg a belső szelvényezettségnek.
Nyereg nem fedezhető fel rajtuk. A nadályokra az jellemző, hogy két szívókájuk van: az elülső, amelynek alján a szájnyílás található, és a hátsó.
Ebbe az osztályba tartozik az orvosi pióca, amely a nevét onnan kapta, hogy a gyógyászatban alkalmazzák a véredények megbetegedésekor például trombózis eseténmagas vérnyomás kezelésére. Ez úgy történik, hogy a nadályokat a beteg testének meghatározott részére gyurusfergek kultakaro, ahonnan az állatka kiszívja a vért, amelynek pótlására a belső szervektől megindul gyurusfergek kultakaro véráram, így csökken a vérnyomás, a páciens állapota javul.
Ezen kívül van még egy fontos dolog: a pióca nyálmirigyei egy igen értékes anyagot, hirudint termelnek, ami gátolja a véralvadást.
A sebhely, ami a pióca szívókájának tapadási helyén képződött, hosszú ideig nem heged be. A hirudin gyurusfergek kultakaro a véredényt elzáró és a normális vérkeringést akadályozó alvadék tromb felszívódását. Napos, meleg időben a part közelében les zsákmányára. Rejtekhelyéről az áldozat által keltett vízmozgás csalja elő.
Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora
Keskenyebb testvégének tapadókorongjával ráakaszkodik a gerincesekre. Tágulékony bélcsatornájában saját testsúlyának ötszörösét is meghaladó vérmennyiséget gyurusfergek kultakaro tárolni, melynek emésztése fél évig is eltarthat.
Navigációs menü
Nyár elején az orvosi pióca a vízpart talajába rakja petéit. A petéből kikelő, gyurusfergek kultakaro nélkül gyurusfergek kultakaro kis piócák a következő tavasszal visszatérnek a vízbe, és folytatják szüleik élősködő életmódját. Napjainkban az orvosi piócák száma a mocsarak lecsapolása és a túlzott gyűjtés miatt csökken A nadályok hermafroditák.
Párosodás után a petéket egyes fajok a talajba rakják pl: orvosi piócamások a hasi oldalukhoz tapasztják.
Sok faj petéit védi nyálkaburok kokon. Ellenőrző kérdések: Hol élnek a kevéssertéjűek? Hogyan alkalmazkodtak az életterükhöz? Az ábra alapján ismertesd a földigiliszta a emésztőrendszerét.
