Parazitálja a világot és a miénket, KLIKKout 06_ by KLIKK OUT - Issuu
A tudomány és a versenyképesség Merényi Alexandra A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.
Szőcs Gábor: Azt vizsgáljuk, hogy a feromon és a tápnövény illatát miként érzékeli a lepke, és ez az érzékelés hogyan kapcsolódik bizonyos döntési szinteken Fotó: Dr. Haltrich Attila A rangos kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában elért nemzetközi szintű tudományos eredményeit, valamint a doktoranduszképzésben végzett munkáját ismerték el. Az elismerés hátterében húzódó kutatómunkájáról kérdeztük Szőcs Gábort.
Jó tíz évvel ezelőtt ott hallhattunk például a vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen kifejlesztett, a budapesti vadgesztenye-állományok megóvásában nagy előrelépést jelentő eljárásról. A hazai szakembereknek szóló előadásaimban szerzőtársaimmal együtt igyekszem azokra az eredményekre összpontosítani, amelyek már bevezethetők, a közvetlen napi munkában alkalmazhatók.
A tudomány és a versenyképesség
Ezeket sok esetben már kipróbálva adjuk át a szakembereknek. A parazitálja a világot és a miénket Cameraria ohridella feromonjának meghatározása az alapkutatás része volt, később került sor a feromoncsapda kifejlesztésére, immár csapatmunkában. Vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni csapda a Budai Arborétumban Fotó: SZIE KTK A szakemberek számára kidolgoztuk az első lepkenemzedék elleni időzítést és az arra épített technológiát, így a második és harmadik vegyszeres védekezésre már nem volt szükség.
A korábbi háromszori permetezést sikerült egyre csökkenteni Budapest közterületein. A két permetezés elhagyása a fa esetében évenként 50 millió forint megtakarítás. Ez a főváros költségvetését tekintve talán nem tűnik soknak, ám ha azt nézzük, hogy csupán egyetlen kártevőről van szó, csak Budapesten, és ez a költség minden évben fölmerülne, akkor már jelentős az összeg. Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a vegyszerfölhasználás harmadára mérséklésével kétharmaddal csökken a környezet növényvédőszer-terhelése.
Az eredmény pedig Budapesten magáért beszél, szemben azokkal a városokkal, ahol a technológiát nem vették át.
A munkában részt vevő akkori PhD-hallgató, Molnár Béla Péter ezzel megalapozta nemzetközi karrierjét. Parazitálja a világot és a miénket rajzás nyomon követésére alkalmas ragacsos feromoncsapda kifejlesztésével a kutatási eredményünk azonnal hasznosult is és az innovációs lánc elért a fölhasználókig. Lepényfa-gubacsszúnyog kártétele Mindkét témát illetően busásan megtérültek a kutatás-fejlesztésre elnyert és fölhasznált pénzek. Nem tudunk kutatásokat végezni, ha nincs támogatási forrás, anélkül egyszerűen nem tudjuk parazitakezelési tapasztalatok a szükséges műszereket, reagenseket, eszközöket, kifizetni a kiszállásoknál az intézeti autó üzemanyagköltségét.
Ez részint kár, sok ötletet ugyanis így nem lehet megvalósítani. Az említett források a rövid parazitálja a világot és a miénket megvalósítható projektekre elegendők, megnehezítik viszont azok befejezését, amelyeknél kevésbé látszik a munka vége, esetleg jelentős módosításokat kell végrehajtani a hipotézisek igazolására, hiszen nem láthatjuk előre a kutatás minden lépését. A pályázati munkatervek módosítása nehéz, ami agyonmerevíti a rendszert.
Az olyan intézet számára, mint a miénk is, amely profiljában az alapkutatást és az alkalmazott kutatást egyesíti, ez nehézséget jelent. Milyen a tudomány és a gyakorlat kapcsolata? A kukoricamoly lárvái a kukorica szárában telelnek át. Több, az alapkutatásban végzett kísérletem gyapottok-bagolylepke, kukoricamoly eredménye lehetővé tette annak gyakorlatban való alkalmazását.
A kutatás és a gyakorlat kapcsolatában azonban sokoldalú szemléletváltásra lenne szükség. Parazitálja a világot és a miénket kutatóintézeti csapatban vannak ugyanis olyan kutatók, akik kevésbé tartják fontosnak a gyakorlattal való kapcsolatot, másrészt — és erről keveset beszélünk — a profitérdekeltségű gyakorlati oldal résztvevői között parazitálja a világot és a miénket kevéssé érdeklődnek a hazai kutatási eredmények iránt.
Ők nyilván kevésbé bíznak abban, hogy a tudomány segítségével versenyképesebbé válhatnak. Nekik is érdekük lenne, hogy ezen a szemléletükön változtassanak. Jó példa is akad azonban: Dél-Franciaországban helyi szőlészek és borászok saját kezdeményezésre, saját nyereségükből hoztak létre kutatóintézetet, amelyet aztán később a francia állam is támogatott.
Közösen működtetik a korszerű, építészetileg modern intézetet, ahol a szőlőtermesztésben föllépő problémákra keresnek megoldásokat. Varroa atka háziméhen — Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megbízta az intézetünket és témavezetőként engem az ázsiai méhatka közismertebb nevén a Varroa atka elleni új, illatanyagokon alapuló védekezési módszer alapjainak föltárására. Fontos téma, hiszen az atka óriási károkat okoz az árutermelő méhészetekben. A háziméhet Apis mellifera parazitáló atkát korábban a Varroa jacobsoni fajba sorolták, kiderült azonban, hogy valójában két hasonló, de jól elkülönülő fajról van szó.
A tudomány és a versenyképesség
Az ázsiai méhatka Varroa destructor megfertőzi az európai háziméheket, míg az indiai méh Apis cerana együtt tud élni vele. A világszerte elterjedt Varroa destructor által okozott fertőzés legyengíti, elpusztítja a mézelő méhcsaládokat. Erős fertőzöttség esetén egész családok elpusztulnak.
Keresse a relay medio hírlapüzleteKben! A homoki gAzdA A jég hátán is megél www.
Életmódját tekintve a nőstény atka a dolgozó méheken szívogat, a hím viszont nem hagyja el a méhsejtet, és teljes szaporodási ciklusa a fiasításban történik. Kevés az ellene bevethető állatgyógyászati készítmény.
- Giardia betegseg
- Új gyógyszerek a paraziták kezelésére
- Milyen ételeket nem szeretnek a paraziták
- Ehhez jól jön Örestes Talingting fotója a Pexels oldaláról, köszönjük.
Mi most illatanyagokon alapuló környezetkímélő megoldást keresünk a problémára. Hosszú, és nagy nemzetközi versenyben végzett, szabadalomesélyes kutatásról van szó. Hogyan találják meg az új kártevők sebezhető pontjait?
Vadgesztenyelevél-aknázómoly kárképe Fotó: SZIE KTK — Amikor hazánkba érkezik egy új invazív kártevő, mint például a vadgesztenyelevél-aknázómoly, először föltérképezzük az életciklusát, áttelelő képességét, az áttelelés helyét, szaporodási ciklusát, nemzedékeinek számát, tápnövényeinek körét.
A más éghajlatú tájakról idekerült kártevő hozzászokik az itteni tápnövényekhez, és olyanokat is károsíthat, amelyek az őshazájában nem fordulnak elő. Megismerése után többféle lehetőség van.
Szerencsés, ha a már engedélyezett és működőképes technológiával lehet ellene védekezni, de az esetek többségében nem erről van szó. Nehéz a helyzet, ha a kártevő a levélbe vagy a szárba rág bele, és ott a növényvédő szerektől védetten fejlődik.
A pedagógiai pályát, illetve hivatást választotta. A pedagógus szerepében leginkább a dunaszerdahelyi magyar gimnázium diákjai ismerhették meg őt. Később a dunaszerdahelyi városi televízió bemondójaként is láthattuk — s láthatjuk őt a mai napig. Már több mint 10 éve, hogy a dunaszerdahelyi VMK igazgatójaként is ismerjük őt. Ibolya Ildikó.
Ilyenkor egyik lehetőség a kártevő sebezhető fejlődési alakja, a szabadon repülő, védtelen imágók elleni védekezés. Annak pontos időzítése érdekében azonban meg kell határozni a rajzás időszakát.
Ehhez kiváló segítséget adhatnak a feromoncsapdák — feltéve, ha az adott kártevőnek ismert a feromonja és beszerezhető a feromoncsapdája. Ha nem, akkor többéves, buktatóktól sem mentes alapkutatással kell földeríteni a feromon kémiai szerkezetét.
Más esetben a kártevő természetes ellenségének megtalálása és fölszaporítása a feladat. Ebben a folyamatban vizsgálni kell a hasznos szervezet életképességét a mi viszonyaink között. Ha életképesnek mutatkozik, akkor föl parazitálja a világot és a miénket mérni, nem bontja-e meg az itthoni ökoszisztémákat, nem jelent-e veszélyt a kultúrnövények károsítóit kordában tartó itt élő hasznos szervezetekre.
A vizsgálatok egy része szabadföldi, de sok esetben szükség van laboratóriumi megfigyelésekre, mérésekre is. Ami a feromonkutatásokat illeti, a mezőről, a károsított tábláról, ültetvényről befogott kártevők többnyire peterakás előtt álló megtermékenyített nőstények, nem termelnek feromont. Lepkefajok esetében a természetes feromon kivonásához fényszintetikus táptalajra és kontrollált körülményekre van szükség.
Sok esetben az imágó életszakasza rövid, mintegy nap. Sok faj esetében a feromontermelés a 2.
Ezek a folyamatos kísérletek klímakamrában zajlanak. Azt is vizsgálni kell, hogy adott faj bizonyos hőmérsékleten és napszakon milyen törvényszerűségek szerint, hogyan viselkedik. Miért ezt választotta? Lepkegyűjteményem volt, és sok időt töltöttem a megfigyelésükkel a természetben. Egyik nagybátyám, Szőcs József, a Természettudományi Múzeum Állattára Lepkegyűjteményének elismert szakembere és híres aknázómoly-specialistája.
Hamar kiderült, hogy ez a téma érdekel engem, ő pedig odaadóan támogatta az elképzeléseimet. A motiváció belülről jött, a segítség tőle. Gépészmérnök édesapámtól az egzakt gondolkodást tanultam.
A biológiai rendszerek összetettek, de lebonthatók jól kiszámítható alapelemekre. A lepkék a biodiverzitás fenntartásában, a megporzásban és a táplálékláncban betöltött szerepükkel hasznosak az embernek, ugyanakkor a fajok csekély hányada komoly mezőgazdasági kártevőnek minősül.
Pályám első évtizedeiben az araszolólepkék feromonjait vizsgáltam, az akkori adatbázisok a fajok jelentős részének általam kezdeményezett feromon-meghatározásait tartalmazták. Négy évtizede, amióta bekapcsolódtam a feromonkutatásba, a kártevő lepkefajok párosodási viselkedésének elemeit, feromonkibocsátásuk napszaki ritmusát vizsgálom, szexferomon-kivonásokat végzek és a kivonatok biológiai hatását ellenőrzöm.
Fotó: Vécsy Attila A bioszenzoros gázkromatográf az új kártevők feromon-meghatározásának fontos eszköze azoknál a fajoknál, amelyek esetében a feromon szerkezete még nem ismert. Az alapmódszereken túl azok kombinálása, illetve a kártevő speciális viselkedésére, életciklusára, szokásaira való illesztése komoly intuitív tevékenység. Erre nincs recept, nincs kaptafa.
Keresés űrlap
A leleményességet is igénylő munka részben a természet megfigyeléséből táplálkozik. Mivel a biológia és a kémia határterületein mozgunk, a sikerhez elengedhetetlen, hogy együttműködjünk a feromonkémikusokkal. A feromon azonosítása és szintézise után ki kell fejleszteni a csapdát, megtalálni a megfelelő kibocsátót, megfigyelni a kipárolgás hatástartamát, a csapda formáját, a lepke repülési mechanizmusát. Szúbogarakra kifejlesztett összetett varsás csapda.
Az intézetben folyó kutató-fejlesztő munka a csalogatóanyagra hatóanyag irányul Fotó: Bozsik Gábor A csapdázás szerepet játszhat a populációgyérítésben, de a legtöbb parazitálja a világot és a miénket inkább a védekezés helyes időzítésének megállapításában segít. Ha a védekezés kémiai, akkor is jelentős peszticidterhelés-csökkentés érhető el a helyes időzítéssel.
Természetesen nem feledkezünk meg a biológiai védekezési módszerekről sem pl. A feromonok a légtértelítésben használhatók közvetlen növényvédő szerként azzal, hogy megzavarják a kártevő hímjeit a nőstények megtalálásában. A feromonok meghatározása után kifejlesztett feromoncsapdák alkalmazása a permetezések számának csökkenésével és a hatékonyság javulásával jár.
Jó érzés, hogy tudtam fiatal kollégákat kinevelni. Az egyik legtehetségesebb, ma már nemzetközi tekintélynek örvendő fiatal kolléga, Molnár Béla Péter kutatási területe a lepényfa-gubacsszúnyog volt. Jelenlegi PhD-hallgatómmal, Bozsik Gáborral a borókaszú ellen két fronton küzdünk: a tujanövény illatanyagának és a kártevő szexferomonjának azonosításán dolgozunk.
