Méregtelenítés kemoterápia után, Tévhit: "A kemoterápia egyenlő a halállal."
A prevenció összeállítás kezdőoldala A máj szervezetünk kitüntetett szerve, amely rendkívül sokoldalú funkciókkal rendelkezik. A máj központi méregtelenítés kemoterápia után játszik az anyagcserében és a méregtelenítésben, hiszen kiszűri és lebontja a szervezetbe került káros vagy feleslegessé vált anyagokat, molekulákat. Daganatos betegségek fennállása esetén erre a méregtelenítő funkcióra két okból is nagy szükség van. A tumorsejtek jelenléte egyrészt már önmagában is plusz terhet ró a májra.
A pusztítás helyett az együttélés lehet az onkológia új hívószava Az elmúlt hat évtizedben az orvoslás a megsemmisítés szándékával közelített a daganatokhoz. Azonban szinte mindig akadnak tumorsejtek, amelyek a legdrasztikusabb terápiát is túlélik, és másodjára már sokkal nehezebben támadható daganatot építenek újjá.
A hagyományos stratégia korlátai felvetik annak lehetőségét, hogy a rákot valójában nem legyőzni, hanem féken tartani kell. A daganateltávolító műtéteket a sebészi radikalitás jegyében végzik, kényesen egyensúlyozva a daganat lehetőleg maradéktalan eltávolítása, illetve a környező szövetek funkciójának megtartása között; a besugárzás és a gyógyszeres kezelés tervezésekor pedig olyan magas terápiás intenzitást próbálnak beállítani, amely a beteg számára még éppen elviselhető.
Teszik mindezt annak reményében, hogy a kezelési folyamat végére a daganatnak hírmondója se marad. Ám a tapasztalatok szerint ez szinte lehetetlen vállalkozás, sőt úgy tűnik, méregtelenítés kemoterápia után maga az agresszív kezelés is aktívan hozzájárul a daganat későbbi kiújulásához.
Miért olyan gyengén tolerálható a kemoterápia?
Hatvan év után paradigmaváltás az onkológiában? Hat évtizednyi — persze jelentős eredményeket hozó, ám a végcél szempontjából kudarcokkal terhes — próbálkozás után a kutatók és orvosok egy méregtelenítés kemoterápia után paradigmaváltást sürget az onkológiában.
View Larger Image A kemoterápia mellékhatásai Míg a kemoterápia célja a gyorsan szaporodó rákos sejtek elpusztítása, a normális testi sejtek — mint a haj- máj- bél- csontvelő… sejtek, melyek szintén gyorsan osztódnak — is sérülnek, pusztulnak.
Véleményük szerint ahelyett, hogy a rák maradéktalan meggyógyítására törekednénk, a daganatos betegséget egyfajta krónikus állapottá kell alakítani, amellyel évtizedekig együtt lehet élni. Az új stratégia szerint ahhoz, hogy méregtelenítés kemoterápia után daganatok hosszú távon kontrollálhatók legyenek, nem szabad olyan frontálisan rájuk támadnunk, ahogy azt mostanáig tettük.
A tumorok ökoevolúcióját hirdető iskola képviselőjeként Gatenby úgy tekint a daganatokra, mint ökoszisztémákra, amelyekben darwini szelekción alapuló evolúciós folyamat zajlik.
méregtelenítés kemoterápia után
A daganatok egy valódi életközösséghez hasonlóan heterogének: mind a daganatsejtek, mind az általuk tapasztalt mikrokörnyezet helyről helyre különböző. Ismeretes, hogy a daganatok a gyermekek helmintjainak megelőzésére genetikai elváltozások, mutációk szolgálnak, és a daganat evolúciója során folyamatosan jelennek meg új és újabb mutációk. A daganatsejtek közti különbségek ezért — részben méregtelenítés kemoterápia után — a tumor egyes alpopulációinak eltérő mutációs mintázatával magyarázhatók.
Azonban a tumorsejtek a környezetükhöz, az őket érő kihívásokhoz alkalmazkodva anélkül is meg tudnak változni, hogy ehhez új mutációkat kellene beszerezniük: elég méregtelenítés kemoterápia után a genomban készen kódolt fehérjéik méregtelenítés kemoterápia után szintjét újraszabályozniuk. Valencia, NCI Center for Cancer Research, National Cancer Institute, National Institutes of Health Sokféleség, méregtelenítés és versengés — a daganatsejtek három nagy fegyvere Gatenby kezelési modellje három fő feltételezésen alapul, amelyek mindegyikét meggyőző kísérleti adatok támasztják alá.
Kemoterápia
Elsőként abból a hipotézisből indul ki, hogy a daganatsejtek már a kezelés megkezdése előtt is különböznek a terápiára való fogékonyságukat illetően. A daganatok fentebb említett heterogenitása folytán egyes tumorsejtek jobban, mások kevésbé fognak reagálni a gyógyszeres méregtelenítés kemoterápia után. A tratament giardia bebélusi feltevés, hogy a kezelés megkezdése után a daganatsejteknek nem kell feltétlenül új mutációkat beszerezniük ahhoz, hogy ellenállóbbá váljanak, hanem elég, ha a sejtekben természetesen meglévő méregtelenítő anyagcsereutakat aktiválják.
A mutációk keletkezése lényegénél fogva véletlenszerű folyamat, és még ha a rezisztenciát biztosító mutációk szelektív előnyt biztosítanak is hordozójuknak, az új mutációk kialakulása és a szelekciós folyamat sorozatos sejtosztódásokat feltételez. Végezetül Gatenby azt a harmadik feltevést is beépíti a modellbe, hogy a méregtelenítés kemoterápia után alpopulációi — egy természetes életközösség tagjaihoz hasonlóan — versengenek egymással a daganaton belül az élettérért és a tápanyagokért.
E három alapfeltevésből kiindulva lényeges következtetéseket méregtelenítés kemoterápia után levonni a daganatok belső dinamikájára nézve. A kemoterápia során a kezelésnek ellenálló daganatsejtek nyilvánvalóan szelektív előnyt méregtelenítés kemoterápia után a kezelésre fogékony társaikkal szemben, vagyis a rezisztens sejtek a terápia mint külső szelekciós nyomás jelenlétében rátermettebbek — jobb a szaporodóképességük —, mint az érzékenyek.
További ajánlatok
Ez idáig nem jelent különösebb meglepetést. Gatenby azonban arra a kulcsfontosságú tényre hívja fel petesejt és parazita méregtelenítés kemoterápia után figyelmet, hogy kemoterápia híján a rátermettségi viszonyok éppen méregtelenítés kemoterápia után a rezisztens sejtek kevésbé szaporodóképesek, mint a kezelésre fogékonyak.
Ennek oka a rezisztencia mechanizmusában keresendő.
Sokoldalú pumpák — makacs tumorsejtek A daganatsejtek körében a leggyakoribb trükk, amivel kivédik a kemoterápiás szerek hatását, hogy nagy mennyiségű, ún. A multidrogrezisztencia-pumpák olyan fehérjék, amelyek a sejthártyába ágyazódva éberen őrködnek a kívülről bejutni próbáló idegen molekulák fölött, és ha ilyet találnak, még azelőtt kipenderítik, hogy az behatolhatna a sejt belsejébe.
A pumpák neve arra utal, hogy számtalan, egymással kémiai rokonságban nem is álló sejtidegen vegyületet képesek felismerni és eltávolítani, s ezáltal megszámlálhatatlan lehetséges gyógyszerrel szemben teszik ellenállóvá a sejtet. Ez méregtelenítés kemoterápia után védettség ugyanakkor természetesen nincs ingyen: a sejt kemény energia-valutában fizet a pumpák munkájáért.
Kimutatták, hogy a daganatsejtek akár teljes energiatermelésük egyharmadát is a pumpák működtetésére fordíthatják.
Ez az óriási költség megtérül — szelektív előnyt hoz a rátermettségi versenyben —, ha a pumpáknak van mi ellen védekezniük. S mivel az ellenálló és az érzékeny alpopulációk ugyanazokért a limitált erőforrásokért versengenek, kezelés híján az energiájukat feleslegesen fecsérlő rezisztens sejtek alulmaradnak a küzdelemben.
Az intenzív kemoterápia hátulütői A modell tehát azt jósolja, hogy gyógyszer híján a kezelésre fogékony daganatsejtek a versengés révén visszaszorítják és kordában tartják a kezelésnek ellenálló alpopulációkat. A maximálisan elviselhető dózishoz közelítő intenzív méregtelenítés kemoterápia után viszont gyökeresen felforgatja az erőviszonyokat, és felborítja a méregtelenítés kemoterápia után előtti status quót. Ilyen körülmények között, amikor a kezelésre érzékeny sejtek tömegesen hullanak el, az addig kontroll alatt tartott rezisztens alpopulációk robbanásszerű terjeszkedésbe kezdenek.
Mi történik, ha egy újonnan bevezetett gyomirtó az méregtelenítés kemoterápia után természetes versengésben álló gyomnövényfajoknak csak némelyikét pusztítja el?
Csökkenteni lehetett a rákgének aktivitását
A többiek a kompetitív gátlás alól kiszabadulva elözönlik a teljes életteret, és ellenük ugyanazzal a gyomirtóval már nem védekezhetünk. Nagyon hasonló folyamat játszódik le méregtelenítés kemoterápia után beleinkben egy kiadós antibiotikumkúra alatt: a gyógyszer megtizedeli a rá érzékeny, zömmel ártalmatlan bélbaktériumokat, és megnyitja a pályát azok előtt a sokkal kellemetlenebb kórokozók előtt, amelyeket mindaddig féken tartott a kompetíció.
Ha pedig ez utóbbiak elszaporodva betegséget okoznak, ellenük egy teljesen másféle antibiotikumot kell leemelnünk a polcról — ameddig még van miből választanunk.
Gatenby levonja a következtetést: a drasztikus, dózisintenzív kemoterápia, hacsak nem sikerül valahogy az ellenálló sejteket is maga alá gyűrnie, nem egyszerűen kudarcra van ítélve, hanem kifejezetten maga alatt vágja a fát.
S ne feledjük: ez a kiújult tumor a korábban alkalmazott kezelésre már nem érzékeny. A csontvelő a benne zajló gyors A drasztikus, dózisintenzív kemoterápia, hacsak nem sikerül valahogy az ellenálló sejteket is maga alá gyűrnie, nem egyszerűen kudarcra van ítélve, hanem kifejezetten maga alatt vágja a méregtelenítés kemoterápia után.
Márpedig az immunrendszernek fontos szerep jut a daganatok növekedésének korlátozásában, ezért az immunkompetencia csorbulása nem jó hír a rákkal küzdő szervezet számára. A kemoterápiás szerek e nem rosszindulatú összetevőket sem kímélik: megzavarják az erek méregtelenítés kemoterápia után, amelyek ettől elvesztik normális áteresztőképességüket, és kiirtják a daganat ellen helyben harcoló fehérvérsejteket.
Méregtelenítés kemoterápia után
Az abnormális szerkezetű erek rossz vérellátást biztosítanak, és az oxigénhiány olyan mechanizmusokat méregtelenítés kemoterápia után a daganatsejtekben, amelyek elősegítik a szöveti szerkezetből való kilépésüket, vagyis az áttétképzést. Mindennek tetejébe a rossz erek magának a gyógyszernek a daganatsejtekhez való eljutását sem biztosítják hatékonyan, tehát miközben a szervezet egészséges része szenved a mellékhatásoktól, a daganat belseje méregtelenítés kemoterápia után védettséget élvez.
Daganatterápia kesztyűs kézzel Mi volna hát az alternatíva? Gatenby — a tumorgyógyászatban amúgy évtizedek óta lappangó hagyományhoz nyúlva galandféreg teszt a kemoterápia jóval szelídebb formáját javasolja. Olyan adaptív terápiát, amely csak addig alkalmaz magas dózisokat, amíg méregtelenítés kemoterápia után daganat exponenciális növekedését meg nem állítja, azután viszont a tumor méretét folyamatosan figyelve úgy módosítja az adagolást, hogy méregtelenítés kemoterápia után bontsa meg a kezelésre érzékeny és annak ellenálló sejtpopulációk közötti érzékeny egyensúlyt.
Az alkalmazott alacsonyabb dózisintenzitás ráadásul nem fenyegeti a stróma épségét sem, így a daganat stabil erezetét és a daganatba behatoló immunsejteket is a terápia javára lehet fordítani.
A kemoterápia mellékhatásai
Gatenby és csapata ezt az ígéretes elméletet a közelmúltban végre a gyakorlatban is kipróbálta. Méregtelenítés kemoterápia után, melyben állatkísérletes modell segítségével bizonyítják, hogy az adaptív terápia jóval hosszabb ideig féken tartja a daganatot a hagyományos magas dózisú kemoterápiánál, a Science Translational Medicine A kezdeti tumorkontroll elérése — az exponenciális növekedés megtörése — után a hagyományos terápia kétféle csökkentett dózisú módosítását próbálták ki emberi emlődaganat-sejtekkel beoltott egereken.
Az első változatban az adagolás gyakoriságát nem változtatták, viszont az adagot annak függvényében csökkentették, ahogy a daganat válaszolt a kezelésre.
- Féreg tojások leírása
- Pinworm cink kenőcs áttekintés
- A kemoterápia a rosszindulatú daganatok kezelése citosztatikumok, tumorellenes antibiotikumok és más, a tumor növekedését gátló gyógyszerek segítségével, és a tumorsejtek károsodásához.
- Míg a kemoterápia célja a gyorsan szaporodó rákos sejtek elpusztítása, a normális testi sejtek — mint a haj- máj- bél- csontvelő… sejtek, melyek szintén gyorsan osztódnak — is sérülnek, pusztulnak.
A második variációban a tumor zsugorodására válaszul nem az egyes kezelésekkor alkalmazott dózist csökkentették, hanem ritkították a kezelési alkalmakat. A kontrollcsoport a hagyományos, megszabott időtartamú, egyenletesen magas dózisú és változatlan gyakoriságú kemoterápiában részesült. A sztenderd kemoterápiával kezelt csoportban a daganat mérete eleinte gyorsan csökkent, ám a kijelölt adagolási periódus végeztével, további kezelés hiányában szinte azonnal méregtelenítés kemoterápia után növekedésnek indult, és a mintegy két hónapos megfigyelési időszak alatt fokozódó ütemben gyarapodott.
Ezzel szemben az első adaptív terápiás csoportban, amelynél a tumor méretéhez illesztett alacsony adagokkal ütemesen folytatták a kezelést, nemcsak hogy méregtelenítés kemoterápia után indult el újból a daganat növekedése, de a tumor 7 esetből 6-ban a kezelendő mérethatár alá zsugorodott, ami lehetővé tette az adagolás beszüntetését.
S ami még fontosabb: ezek az adaptívan kezelt tumorok a gyógyszer adagolásának elhagyása után is stabilan kicsik maradtak, azt sugallva, hogy méregtelenítés kemoterápia után kezelés hatására önmagukat kontrollálóvá váltak. A második, kezelési alkalmakat átugró adaptív csoport eredményei kevésbé voltak meggyőzőek.
A cikkhez fűzött, a folyóirat ugyanazon számában olvasható kommentárjában Giannoula Klement, a bélférgesség okai Tufts University klinikájának gyermekonkológusa lelkesen üdvözli az új terápiás megközelítést, hozzátéve: amíg nem tartjuk tiszteletben a daganatok növekedésének öko-evolúciós törvényszerűségeit, addig továbbra is csupán macska-egér játékot fogunk játszani a rákkal.
Együtt élni a rákkal — akár évtizedeken át Klement hangsúlyozza, hogy a daganatokkal való stabil együttélés nem pusztán elméleti lehetőség, hanem létező és régóta ismert jelenség. Egyéb okokból felboncolt fiatal és középkorú nőkben meghökkentően nagy gyakorisággal találnak rosszindulatú emlődaganatokat, amelyek a páciensek életében nem produkáltak klinikai tüneteket.
Hasonlóképpen, miközben a 60 év fölötti férfiak több mint 40 százalékában szövettanilag igazolható rosszindulatú prosztata-elváltozások vannak jelen, a klinikai horizontot áttörő prosztatarák gyakorisága mindössze 1 méregtelenítés kemoterápia után.
Mindez arra utal, hogy a daganatoknak külső beavatkozás nélkül gyakran egyfajta önszabályozó dinamikájuk van, és előfordulhat, hogy egy megfontolatlanul alkalmazott korai kezelés megbontja ezt a belső egyensúlyt. Ez a méregtelenítés kemoterápia után tükröződik a prosztatarák kevésbé agresszív eseteiben alkalmazott ún. Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának Lendület-csoportvezetője még az Egyesült Államokban töltött doktoranduszévei alatt sajátságos viselkedésű molekulákra akadt, amelyeket MDR-szelektív vegyületeknek nevezett el.
E méregtelenítés kemoterápia után paradox módon épp azokat a daganatsejteket támadják, amelyek — a fentebb emlegetett multidrogrezisztencia- Helminták gyermekes kenőcskezelésben pumpáik révén — a legtöbb kemoterápiás szerre érzéketlenek.
Szakács az USA-ból hazatérve intenzíven folytatta az MDR-szelektív vegyületek tanulmányozását, és arra a következtetésre jutott, hogy azok épp a pumpák működése révén fejtik ki sejtkárosító hatásukat — bár hogy miként, azt mindmáig nem sikerült maradéktalanul tisztázni.
Mindenesetre e vegyületek terápiás alkalmazása megsokszorozhatná a Gatenby-féle stratégia erejét: jelenlétükben a pumpák fenntartása nemcsak indirekt módon, magas energiaigénye folytán járna hátránnyal a daganatsejtek számára, hanem a közvetlen kár miatt is, amelyet az MDR-szelektív vegyületek a pumpáló sejteknek okoznak.
Az adaptív terápia elvének megfelelően célunk a terápiás protokoll finomhangolása. A módszer a sejttenyésztő edényben kiválóan működik; jelenleg egy speciális állatmodell adaptálásán dolgozunk, mely lehetővé teszi a spontán fejlődő tumorok evolúciójának, szövettanának és terápiára adott válaszának vizsgálatát. Gatenby cikke itt olvasható, a hozzá írt, cikkben említett kommentár pedig itt. Szakács Gergely releváns publikációi itt és itt olvashatók.
