Monogenea kopoltyú paraziták, ELSŐ REND: Közvetlenfejlődésűek (Monogenea)


Halpiócák okozta betegségek kezelése

Tartózkodási helyük adta életmódjuknak megfelelően megkapaszkodásra vagy megtapadásra szolgáló berendezéseik szembetűnőek. Rendszerint a test elülső végén két oldalt két kisebb szívóka, a hátulsó végen pedig egy tapadókorong van, melyen fajok szerint változó számban és kialakulásban részben szívókák, részben erős horgok találhatók. Csak kevésszámú, de rendszerint tetemes nagyságú petéket raknak, amelyekből kibúvó álcák ivadékcsere nélkül közvetlenül, olykor átalakulással metamorphosis fejlődnek.

A belső élősködőkhöz tartozó digenetikus mételyektől sajátos életmódjuk adta bélyegeiken kívül főleg abban is különböznek, hogy az élősködő életmód monogenea kopoltyú paraziták beálló hanyatló átalakulás számos fajuknál kevéssé kifejezett, amit az is igazol, hogy egyes fajoknál kifejlett korban is megtaláljuk a szemeket.

monogenea kopoltyú paraziták

A Monogenea rend ezidőszerint 13 családra tagozódik. Az összes nemek száma mintegy Régen ismert nemük a Tristomatidae háromszájúak családhoz monogenea kopoltyú paraziták Epibdella Blainv. Régebbi neve, Tristoma, jelzi azt, hogy e férgek elülső végén lévő szájnyílás a két oldalán látható két kisebb szívókával együtt valósággal három szájnyílásnak látszatát kelti.

monogenea kopoltyú paraziták

Epibdella hippoglossi Bened. Igen különös szerkezetű e mételynek hátulsó tapadókészüléke, melyben már mérsékelt nagyítással való vizsgálatkor két nagyobb és egy kisebb horgot fedeznük fel. A féreg sajátságos araszoló testtartásával, valamint testének a piócákéhoz hasonló megkurtításával és kinyúlásával is magára vonja a monogenea kopoltyú paraziták.

Testének színe, hasonlóan tartózkodási helyének, gazdája alsó testrészeinek alapszínéhez, szürkésfehér. Az említett nemhez sorakoznak más, részben hasonló felépítésű fajok is, melyek jobbára tengeri halak kopoltyúin élősködnek.

Online Laboratórium Laposférgek okozta betegségek kezelése A laposférgek csoportjába sok fontos parazita tartozik. Ennek a csoportnak a szabadon élő képviselői a planáriák vagy a galandférgek.

Ezek közül megemlíthetők Tristoma coccineum Cuv. Sajátos életmódjuk miatt érdekesek az Udonellidae családba tartozó fajok. Ezek különböző haltetű-féléken alsóbbrendű rákféléken: Caligus, Lernaea szoktak megtelepedni, utóbbiakat azonban csak közlekedési eszközként használják.

Táplálékukat mindig a halakról szerzik meg. Egyik leggyakoribb fajuk az Udonella caligorum Johnst. Változatos testfelépítésük és biológiai sajátosságaik révén különleges figyelmet érdemelnek a Polystomidae monogenea kopoltyú paraziták családjába tartozó fajok, melyek testének hátulsó végén több, olykor 6—8 tapadókorong tűnik fel. Ez az érdekes lény tulajdonképpen két teljesen hasonló felépítésű egyednek összeolvadása útján keletkezik.

Akárcsak a sziámi ikrek esetében, de egymást keresztezve, két egyed testük középső harmadában illeszkedik egymáshoz. Mindkét egyed elülső végén teljesen hasonló alakú és nagyságú szájnyílás és e mellett egy pár apró szívóka tűnik fel.

ELSŐ REND: Közvetlenfejlődésűek (Monogenea) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Mindkét ikeregyedben a test egész hosszában lefutó, önállóan működő paraziták kezelése a gyomorban van. Az összes többi szervek is különállóak.

monogenea kopoltyú paraziták helminthosporium levél rizs

A testvégeken, sajátszerű bemélyedésben bonyolult felépítésű tapadókészülék található. Az ikrek mindegyikének önállóan működő szaporodószervei is vannak.

Ez a különös mételyfaj pontyfélék kopoltyúin élősködik. Felfedezése után több mint két évtized mult el, míg v.

Online Laboratórium Laposférgek okozta betegségek kezelése A férgek csoportjába a legkülönbözőbb eredetű állatok tartoznak. Mindössze az a közös bennük, hogy gilisztaformájú a testük.

Siebold e rejtélyes állatnak életviszonyait kikuttatta és megállapította azt, hogy a Diplozoon nem egyéb, mint a már régen ismert, Diporpanak nevezett fiatal, ekkor még önállóan élő mételynek idősebb alakja.

A Diporpák ugyanis a Diplozoon-ikrek bármelyikéhez teljesen hasonló felépítésűek, csak éppen szaporodó szerveik hiányoznak még.

Fejlődésük során azonban két-két egyed csakhamar olymódon egyesül, hogy az egyiknek hüvelynyílása a másiknak hímivarnyílásal a legszorosabb kapcsolatba jő, a szó szoros monogenea kopoltyú paraziták véve összenőnek, azaz állandó párzásban maradnak.

piros belféreg hogyan lehet eltávolítani a férget a számítógépről

Zeller volt az, aki a Diplozoon petéiből a fiatal Diporpákat kitenyésztette s egyben a Diporpa-pároknak Diplozoonná való egyesülését is megfigyelte. Az egyik végükön hosszú fonállal ellátott petékből kibúvó álcáik körülcsillósak, két szemük van, testvégükön két tapadószerv.

HALBETEGSÉGEK - Vems.hu

A fial példányok éppúgy, mint az ikerállatok, gazdájuk kopoltyújából vért szívnak. A Diporpáknak ikerállattá való egyesülése rendszerint csak hetek, esetleg hónapok mulva következik be.

monogenea kopoltyú paraziták

Békáknak, különösen gyakran a kecskebéka Rana esculenta L. E mételynek teste lapos, kissé gyűrűzött, hossza mintegy 8—10 mm. Feltűnő bélyege egyrészt az emésztőcsatornának ágazatos, oldalkiöblösödéseket mutató szerkezete, másrészt pedig a farki végen látható tapadókészüléknek sajátságos kialakulása.

A testvégen hatalmas kerekded vagy nagyjában hatszögletes korong van, amelyen három pár egyforma nagyságú szívóka, több apró és egy pár hatalmas végállóhorog foglal helyet.

ELSŐ REND: Közvetlenfejlődésűek (Monogenea)

Az ivarérett métely méhében már szabadszemmel is észrevehető, tetemes nagyságú petéket hord; ezeket a métely közvetlenül a vízbe rakja le olymódon, hogy testének elülső részét, ahol a méhnek nyílása van, kinyújtja a békának húgyhólyagjából. Petéit rendszerint tavasszal rakja le, amikor a békák búvóhelyükről kibújnak.

A petékből néhány hét leforgása alatt kijutó álcáknak négy szemük, 16 horoggal felszerelt, de szívókanélküli tapadókészülékük s körülcsillangós köntösük van.

Parasites of insects II - pasożyty owadów II

Ezek a fiatal egyedek az ebihalaknak kopoltyújára tapadnak s itt lassú átalakulással továbbfejlődnek. Miután az ebihal átalakult békává s a mételyek eddigi tartózkodási helye, a kopoltyúk, fokozatosan elcsökevényesedtek, a fiatal mételyek a békának emésztőcsatornáján a hólyagba jutnak, ahol Zeller vizsgálatai szerint átlagban 3 esztendő alatt ivaréretté válnak.

Teljes fejlettségüket további 2—3 esztendő alatt érik el. Gyakorlati nézőpontból is fontos végül a Gyrodactylidae család, melynek egyik-másik tagja édesvízi halakon olykor oly tömegben fordul elő, hogy gazdáiknak halálát is okozhatják.

virágok paraziták alacsony eozinofil paraziták

A Gyrodactylusok teste elül két sajátszerű, összehúzható csúcsban végződik, míg testvégükön hatalmas horgokkal felszerelt tapadókészülék van.

Az idetartozó fajok különösen pontyfélék kopoltyúin és bőrén élősködnek. Ezek, szemben az eddig említett monogenetikus mételyekkel, elevenszülők.

Akvárium karbantartás: paraziták az akváriumban

Szaporodásuk igen különös. A mételyek méhében jobbára késő ősszel tetemes nagyságú s jellemző horgokkal is felszerelt magzatot monogenea kopoltyú paraziták. Ebben olykor egy újabb monogenea kopoltyú paraziták, sőt ez utóbbiban ismét egy unokát, esetleg ebben egy legújabb nemzedéknek csiráját ismerhetjük fel, úgyhogy alkalomadtán egy fejlett métely utódainak több nemzedékét, a fiatalabbakat az idősebbeken belül, hordozza.

Egyik legismertebb fajuk a G.